Értékelés:
A könyv a kereszténység modernizációjának mélyreható feltárását nyújtja a reformációtól napjainkig, és elismerést vált ki éleslátó kommentárjai és jól megírt elbeszélései miatt. A könyv erősen ajánlott a vallástörténet tanulmányozóinak és a szerző, Steve Bruce rajongóinak.
Előnyök:A vallástörténet jól kutatott és részletes feltárása, lebilincselő írói stílus, vallástudományi hallgatóknak ajánlott, éleslátó kommentár, többszöri olvasásra alkalmas.
Hátrányok:Néhány olvasó azt kívánta, bárcsak hosszabb lenne, és a végjegyzetek nem a könyv végén, hanem az egyes fejezetek végén találhatók.
(4 olvasói vélemény alapján)
Religion in the Modern World: From Cathedrals to Cults
A vallás a történelem során mindig is kiemelkedő, ugyanakkor különös helyet foglalt el a nyugati civilizációban. Bár állandó változásban van, a vallás intézménye következetesen vigaszt nyújtott híveinek a bajok idején, reményt a fenyegető kudarcok közepette, vagy, általánosabban, hely- és önismeretet egy nagy és látszólag közömbös világban. Az a mód azonban, ahogyan az emberek a spiritualitásukat követik, kihívást jelentő kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy mit jelent a vallás, és merre tart a vallás a XXI. században. A nyugati vallás fejlődését a tizenhatodik század elejétől a mai New Age-kultuszokig bemutató Steve Bruce azt állítja, hogy a modernizáció és az individualizmus térnyerése alapvetően megváltoztatta a vallási hiedelmek, gyakorlatok és szervezetek helyét és jelentőségét a nyugati társadalomban mind a csoportok, mind az egyének számára.
A középkor emberei azt tették, amit az egyház szerint Isten megkövetelt tőlük. Az állam és a nép nevében eljáró, magasan képzett tisztviselők kis száma dicsőítette Istent. Mindezt olyan liturgiával és zenével tették, amely túlságosan bonyolult volt a laikusok aktív részvételéhez. Az istentiszteleteket nem a helyi nyelven, hanem latinul tartották, a hétköznapi emberektől pedig egyszerűen azt várták el, hogy erkölcsösen viselkedjenek, a nagy ünnepeken járjanak templomba, és finanszírozzák a komoly vallási munkát végző szakembereket. Ahogy Bruce mutatja, a kor vallása nagyon egyszerű volt: Tedd meg Isten akaratát, vagy a pokolra jutsz. Ez volt az az időszak, amikor a vallás és a babona kéz a kézben járt, mivel a papok a köznép üdvéért imádkoztak, a szentek pedig erőteljes gyógymódokat kínáltak a betegségekre. Szent Wilgerfort például segíthetett a feleségeknek megszabadulni a férjeiktől, míg más szentek megvédhették az embereket és a jószágokat, és pestis járhatott az ellenségre.
Bruce rámutat, hogy csak a reformáció és Luther Márton és Kálvin János újításai után adták vissza a vallást az embereknek. Ezt az időszakot az egyénre való összpontosítás jellemezte, mivel a helyi nyelvek felváltották a latint, az énekeket egyszerű népi dallamokra énekelték, és az Istennek adott személyes válaszra ösztönöztek. Ennél is fontosabb volt, hogy a helyes dolgokban való hit elsőbbséget kapott a helyes rituálék elvégzésével szemben. Ezzel a változással együtt jártak a versengő meggyőződések és a saját üdvösségért való újonnan felfedezett felelősség, valamint a sajátos életmódhoz leginkább hasonlító szekta megtalálása iránti nagyobb érdeklődés. Az individualizmus most új értelmet nyert: a jogot, hogy azt tegyük, amit akarunk, feltéve, hogy az nem árt másoknak. Ez a fogyasztóközpontú mentalitás, valamint az egyház kevésbé megbocsátó felekezetek elkerülésének vágya új vallások és New Age újítások virágzását hozta magával, a fehér boszorkányságtól és istennőimádattól kezdve a világvége-kultuszokig. Ez a szekta, Bruce.
érvelése szerint a XXI. században a vallás meghatározója a vallás lesz, annak a szabadságnak a hangsúlyozásával, hogy az ember azt tegye, amit helyesnek tart.
A Vallás a modern világban élénk és közérthető, átfogó leírást nyújt a nyugati vallás változásáról az elmúlt 450 év során, és érdekes képet ad arról, hogy a vallás milyen irányba tart a jövőben. Felbecsülhetetlen értékű forrás mindazok számára, akik a címlapok mögé kívánnak nézni, hogy mi a vallás helye a mai társadalomban.
