Válogatott versek

Eredeti címe:

Selected Poems

Könyv tartalma:

Hozzászoktunk a rutin és az egyformaság életéhez: a munkában, a másokkal való kapcsolatainkban és önmagunkkal, amikor megpróbáljuk megérteni, mi vesz körül és mi alávet minket. Üzenetek özönlenek ránk, és ahelyett, hogy kritizálnák a valóságot, megerősítik a status quót, és arra ösztönöznek, hogy elfogadjuk és fenntartsuk azt.

A modern élet hierarchiáinak és igazolásainak ellensúlyozására vannak olyan tiltakozó hangok, mint Eduardo Mogaé, amelyek nem egy vélt, elveszett aranykort siratják, vagy nem a kiábrándultságukat siratják. Moga számára ez a korszak már régen maga mögött maradt, és feltételeznünk kell, hogy a csalódás tanonckodásán ment keresztül: a felfedezésen, hogy az istenek nem szeretnek minket, hanem gyötörnek, majd minden erejét arra fordította, hogy mindezt megtanulja. Moga költészete azonban nem prédikál, nem terhel bennünket szabályokkal vagy eszmékkel, hogy egy elképzelt jobb világba juttasson minket, itt vagy a túlvilágon.

Az egyetlen élet ez, az itt és most, a test élete, a világgal összekötő érzékek élete. A jelenben való örömünk helyreállítása nem triviális küldetés, és Moga újra és újra szembesít bennünket érzelmeinkkel és érzékeléseinkkel, azzal a szándékkal, hogy ezáltal kitörölje a rend képviselőinek monoton beszédét.

Azt gondolhatnánk tehát, hogy a költő úgy jár el, mint egy stratéga a csatatéren. Távol áll a katonák manicheista látásmódjától, aki képtelen a kettősségeken túl látni, ez a költészet a finomságból, a részletességből és a pontosságból táplálkozik.

Nem tüzérség, hanem a szike finom forgatása, amely az ezüstműves finomságával és határozottságával boncolja fel az életünket fenyegető daganatot és cisztát, amely aztán ennek eredményeképpen képes virágozni.