Jelenleg a "vanitas" (mulandóság) motívumára a társadalmi diskurzus különböző területein találhatunk utalásokat.
A kötetben szereplő hozzászólások egy eredetileg keresztény fogalom meglepő virulenciájának szentelik magukat, amely a kora újkorban a popkultúrában, az irodalomban, a zenében és a képzőművészetben fejtette ki hatását, és a szociológia, a teológia, a filozófia, a pszichológia és az orvostudomány számára is szemléltetik relevanciáját. A vanitas mind a hagyományosan kapcsolódó témákkal, mint a gyász és a halandóság, mind pedig a gyorsulás és az esetlegesség tapasztalatairól, a klímakatasztrófa disztópikus forgatókönyveiről vagy a transzhumanizmus utópisztikus vízióiról szóló, rendkívül aktuális diskurzusokkal összefüggésben jelentőségre tesz szert.
Az elmúlás, a mulandóság, a múlandóság, a halálos betegségek, az öregség és a halál szociológiai és kultúratudományi perspektívái mellett a hozzászólások a vanitas-toposz popkulturális és művészeti kisajátításának szentelik magukat a játékos irónia és a mélységes melankólia között. Ez az interdiszciplináris kötet fontos hozzájárulás a jelen társadalmi és kulturális reflexiójához egy hagyományos kultúraelméleti toposzra hivatkozva.
