Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv a multiverzum-elméletek filozófiai és teológiai dimenzióit tárja fel, a történelem és a kortárs gondolkodás meglátásait ötvözve. Bár gazdag elbeszélést kínál, talán nem összpontosít eléggé a legújabb tudományos fejleményekre, vagy nem nyújt olyan mély elméleti kontextust, amilyet egyes olvasók keresnének.
Előnyök:Az írás lebilincselő, sűrű információtartalommal bír, és a laikus olvasók számára is hozzáférhető. Alapos történelmi áttekintést nyújt a multiverzum-elméletekről, hatékonyan ötvözve a filozófiát és a teológiát. Az olvasók értékelik a tudományos, mégis hívogató stílust, és sokan találják tanulságosnak az ősi és modern eszmék feltárását.
Hátrányok:Néhány olvasó jelentős hiányosságokat észlelt a közelmúlt tudományos vitáiban és elméleteiben, és úgy érezte, hogy fontos kortárs személyiségek és koncepciók maradtak figyelmen kívül. A filozófiatörténetre való összpontosítás nem biztos, hogy kielégíti azokat, akik a multiverzum-elméletek tudományos vizsgálatát keresik. Emellett a könyvet a multiverzummal kapcsolatos gyakorlati meglátások tekintetében kissé korlátozottnak és elméleti jellegűnek jellemzik.
(15 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Worlds Without End: The Many Lives of the Multiverse
Könyv tartalma:
A „multiverzum” kozmológiák a mi világegyetemünket csak egynek képzelik a rengeteg másik közül. Míg ez az elképzelés évezredek óta foglalkoztatja a filozófiát, a vallást és az irodalmat, mostanában tudományos hipotézisként kezelik - a kozmológiából, a kvantummechanikából és a húrelméletből származó különböző modellekkel.
Mary-Jane Rubenstein az ősi atomista és sztoikus filozófiákkal kezdve összekapcsolja a multiverzum mai modelljeit elődeikkel, és feltárja a közelmúltban történt megjelenésük okait. Az egyik a világegyetem úgynevezett finomhangolására vonatkozik: a természet állandói olyan finoman kalibráltak, hogy úgy tűnik, éppen úgy lettek beállítva, hogy lehetővé tegyék az élet kialakulását. Egyes gondolkodók számára ezek a „finomhangolások” Isten létezésének bizonyítékai; mások és a legtöbb fizikus számára azonban az „Isten” elégtelen tudományos magyarázat.
Innen a multiverzum varázsa: ha minden lehetséges világ létezik valahol, akkor, mint a majmok, akik Shakespeare-t kalapálnak, egy univerzum biztosan alkalmas lesz az életre. Persze ez a hipotézis Istent egy ugyanilyen zavarba ejtő hitcikkel helyettesíti: a sajátunkon túli, előtti vagy utáni, örökké létező, de a megfigyelés és a kísérletezés számára örökre elérhetetlen univerzumok létezésével. Az elméleti fizikusok éppen a metafizika megkerülésére tett erőfeszítéseik során olyan multiverzum-forgatókönyveket javasolnak, amelyek ütköznek a metafizikával, sőt, még teológiaellenes narratívákat is létrehoznak. Rubenstein szerint ez az interdiszciplináris ütközés távolról sem érvényteleníti a multiverzum-hipotéziseket, sőt, valójában biztosítja tudományos életképességüket. Ezért lehet, hogy a fizika, a filozófia és a vallás radikális átrendeződésének lehetünk tanúi a multiverzumhoz való modern odafordulásban.
