Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv a multiverzum-elméletek filozófiai vonatkozásait tárgyalja, miközben a történelmi kontextust is integrálja. Különböző nézőpontokat mutat be a témával kapcsolatban, így a tudományt különböző szinten ismerő olvasók számára is megközelíthetővé teszi. Egyes kritikák azonban jelentős hiányosságokat említenek a legújabb tudományos fejlemények és elméletek lefedettségében.
Előnyök:⬤ Magával ragadó és közérthető írásmód, amely a laikus olvasók számára is érthetővé teszi az összetett témákat.
⬤ Alaposan feltárja a multiverzum filozófiai történetét.
⬤ Jól kutatott, számos idézettel, gazdag szellemi hátteret biztosítva.
⬤ Megszólítja a filozófia és a multiverzum tudományos aspektusai iránt érdeklődő olvasókat.
⬤ Elgondolkodtató és megkérdőjelezi a világegyetemről alkotott meglévő elképzeléseket.
Hátrányok:⬤ Hiányzik a multiverzum-elméletek legújabb fejleményeinek és a terület fontos alakjainak bemutatása.
⬤ Nagymértékben a történelmi és filozófiai szempontokra összpontosít, ami nem biztos, hogy megfelel a tudományos magyarázatot kereső olvasóknak.
⬤ Egyes kritikusok szerint a könyv jelentős intellektuális és történelmi hiányosságokat tartalmaz.
⬤ Túlságosan sűrű vagy elméleti jellegű lehet a gyakorlatiasabb betekintést kereső olvasók számára.
(15 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Worlds Without End: The Many Lives of the Multiverse
Könyv tartalma:
A "multiverzum" kozmológiák a mi világegyetemünket csak egynek képzelik a rengeteg másik közül. Míg ez az elképzelés évezredek óta foglalkoztatja a filozófiát, a vallást és az irodalmat, mostanában tudományos hipotézisként kezelik - a kozmológiából, a kvantummechanikából és a húrelméletből származó különböző modellekkel.
Mary-Jane Rubenstein az ősi atomista és sztoikus filozófiákkal kezdve összekapcsolja a multiverzum mai modelljeit elődeikkel, és feltárja a közelmúltban történt megjelenésük okait. Az egyik a világegyetem úgynevezett finomhangolására vonatkozik: a természet állandói olyan finoman kalibráltak, hogy úgy tűnik, éppen úgy lettek beállítva, hogy lehetővé tegyék az élet kialakulását. Egyes gondolkodók számára ezek a "finomhangolások" Isten létezésének bizonyítékai; mások és a legtöbb fizikus számára azonban az "Isten" elégtelen tudományos magyarázat.
Innen a multiverzum varázsa: ha minden lehetséges világ létezik valahol, akkor, mint a majmok, akik Shakespeare-t kalapálnak, egy univerzum biztosan alkalmas lesz az életre. Persze ez a hipotézis Istent egy ugyanilyen zavarba ejtő hitcikkel helyettesíti: a sajátunkon túli, előtti vagy utáni, örökké létező, de a megfigyelés és a kísérletezés számára örökre elérhetetlen univerzumok létezésével. Az elméleti fizikusok éppen a metafizika megkerülésére tett erőfeszítéseik során olyan multiverzum-forgatókönyveket javasolnak, amelyek ütköznek a metafizikával, sőt, még teológiaellenes narratívákat is létrehoznak. Rubenstein szerint ez az interdiszciplináris ütközés távolról sem érvényteleníti a multiverzum-hipotéziseket, sőt, valójában biztosítja tudományos életképességüket. Ezért lehet, hogy a fizika, a filozófia és a vallás radikális átrendeződésének lehetünk tanúi a multiverzumhoz való modern odafordulásban.
