Vérszomjas ribancok és a hatalom jámbor stricijei: Az új konzervatív gyűlöletkultúra felemelkedése és kockázatai

Olvasói vélemények

Gerry Spence „Bloodthirsty Bitches and Pious Pimps of Power” című könyve ellentmondásos és kritikus képet ad a modern médiavilágról és annak a gyűlöletkultúra kialakulásában játszott szerepéről. Spence a jobboldali kommentátorok és a média ellen érvel, amiért azok megosztó eszméket terjesztenek és aláássák a demokratikus diskurzust. A kritikák dicsérik meggyőző írói stílusát és elemzésének mélységét, ugyanakkor megjegyzik, hogy érveiben érzékelhető az elfogultság.

⬤ Meggyőző és magával ragadó írói stílus.
⬤ Alaposan dokumentált kritikák a jobboldali médiaszereplőkről.
⬤ Betekintést nyújt a modern politika gyűlöletkultúrájába.
⬤ Sok kritikus szerint tanulságos és elgondolkodtató, önképzésre ösztönöz.
⬤ Egyesek szerint elengedhetetlen olvasmány a kortárs politikai kérdések megértéséhez.
⬤ Felhívást intéz az olvasókhoz, hogy ismerjék fel a médiában megjelenő gyűlöletet, és álljanak ellen neki.

⬤ A liberális nézetek iránti elfogultságot érzékeltek, ami egyesek szerint megkérdőjelezi a könyv hitelességét.
⬤ Egyesek úgy vélik, hogy a könyv nem eléggé kiegyensúlyozott, mivel nem foglalkozik megfelelően a politikai spektrum mindkét oldalának kérdéseivel.
⬤ Nem minden olvasó ért egyet Spence következtetéseivel vagy a politikai helyzetről alkotott értékelésével.
⬤ A kritikusok szerint az agresszív hangvétel elidegeníthet néhány olvasót.
⬤ Néhány olvasó úgy véli, hogy túlságosan a média egyes szereplőire összpontosít, ahelyett, hogy a szélesebb rendszerszintű kérdésekre összpontosítana.

(35 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Bloodthirsty Bitches and Pious Pimps of Power: The Rise and Risks of the New Conservative Hate Culture

Könyv tartalma:

Ann Coulter. Laura Ingraham.

Nancy Grace. Bill O'Reilly. Sean Hannity.

Pat Robertson. Arcuk és hangjuk mindenütt jelen van: a harsány kiabálás és a harsány harsogás, amely minden vitát elnyom, és minden hallgatót idegessé tesz, Isten és Jézus nevét használja az elnyomás és a tudatlanság igazolására, és tévhiteket terjeszt, mintha azok tények lennének.

Ők foglalják el az új amerikai gyűlöletkultúra szószékét: a televíziós és rádióműsorok, amelyeket emberek milliói néznek és hallgatnak, amelyek formálják az egyházak, iskolai tanácsok, politikai akciócsoportok és végül azok véleményét és napirendjét, akiket azért választottunk, hogy mindannyiunkat képviseljenek. Gerry Spence célba veszi azokat a médiademagógokat, akik ilyen virulens módon gyakorolják hatalmukat.

Saját retorikai képességeinek teljes erejét felhasználva - amelyet legendás védőügyvédként évtizedeken át fejlesztett ki - Spence leleplezi a szavak mögött álló embereket, és érveiket nyelvének durva élével faragja le. Mindenki, akinek eddig elege volt, ujjongani fog, ha látja, hogy ezek a zsarnokok a saját terepükön találkoznak és győzik le őket.