Értékelés:
A „Leading for Regeneration” című könyvében Hardman egy olyan vezetői keretrendszert kínál, amelynek célja a megújulás elősegítése, nem pedig a fenntarthatóságra való puszta összpontosítás. A könyv széles körű kutatásokra alapozva azt állítja, hogy számos társadalmi probléma az emberi tudatosság mélyebb változásából ered. Hardman hangsúlyozza, hogy az egyéneknek és a szervezeteknek „belső munkát” kell végezniük, hogy újra kapcsolódjanak az értelemhez és a célhoz, túllépjenek az elavult feltételezéseken, és integrálják a személyes és a szakmai életet.
Előnyök:⬤ Átfogó keretrendszer a 21. századi vezetéshez, amely elősegíti a megújulást.
⬤ Különböző ágazatok sikeres vezetőinek bevonásával végzett szigorú kutatásokon alapul.
⬤ Mély önvizsgálatra és a céltudatossághoz való visszatérésre ösztönöz.
⬤ Olyan gyakorlati eszközöket kínál, mint a Regeneratív Vezetői Keretrendszer és a Regeneratív Képesség Index.
⬤ A „belső munka” fogalmát egyes olvasók absztraktnak vagy túlságosan filozofikusnak tarthatják.
⬤ Potenciális kihívást jelenthet azon olvasók számára, akik a hagyományos, kizárólag a problémamegoldásra összpontosító fenntarthatósági megközelítésekhez szoktak.
(1 olvasói vélemény alapján)
Leading For Regeneration: Going Beyond Sustainability in Business Education, and Community
Ez a könyv bemutatja a regeneratív vezetési keretrendszert, amely a sikeres fenntarthatósági vezetőkkel és szervezeteikkel folytatott doktori kutatás és tanácsadói munka eredményeként alakult ki az üzleti életben, az oktatásban és a közösségben. A keretrendszer szintetizálja a tudatosság szintjeit, a vezetői stílusokat és magatartásformákat, valamint a szervezeti elrendezéseket, amelyek a legjelentősebb korrelációt mutatják e területek között. A legfontosabb, hogy az ebben a munkában részt vevő vezetők túlnyomó többsége egyetért abban, hogy az egyéni és kollektív tudatosság fejlesztése kritikus fontosságú a szervezetek kultúrájának a fenntarthatóság érdekében történő átalakításához, és azon túl is.
A regeneratív kifejezést nem önkényesen választottuk, hanem azért, hogy alternatívát kínáljunk a fenntarthatóság fogalmával szemben, amely az itt bemutatott vezetők közül sokak szerint már nem elegendő annak leírására, hogy mit kell tennünk gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból, ha virágzó világot akarunk biztosítani a jelen és a jövő generációk számára. Ez a munka vezetett a Regeneratív Kapacitási Index (RCI) kifejlesztéséhez, amely egy olyan eszköz, amely egy szervezet regeneratív gyakorlatra való felkészültségének értékelésére szolgál. A szervezet regenerációs kapacitásának értékeléséből lehetővé válik egy olyan regenerációs stratégia megtervezése, amely figyelembe veszi a szervezet környezeti, társadalmi és gazdasági hatásának minden szintjét, mind belső, mind külső, helyi és globális szinten.
A könyv főbb megállapításai között szerepel, hogy a fejlettebb fenntarthatósági vezetők egyre elégedetlenebbek a fenntarthatóság konstruktumával, és jelzik, hogy mélyreható kulturális váltásra van szükség a regeneratív emberi rendszerek irányába. Ebben a keretben a regeneratív szervezeteket egy magasabb rendű céltudat mozgatja, a vezetést pedig horizontálisan és együttműködve gyakorolják. A vezetők és a követők generatív beszélgetéseket folytatnak a kívánatos jövőképek megteremtése érdekében, amelyeket aztán "visszaterveznek" a nem várt következmények kiküszöbölése érdekében. A vezetők mindvégig hangsúlyozzák a személyes és kollektív tudatfejlesztés vagy "belső munka" kritikus fontosságát annak érdekében, hogy a regeneratív gyakorlatok lehetővé váljanak.
