Értékelés:
A könyv bemutatja H.G. Wells látomásos elképzeléseit az emberi tudás átfogó indexének létrehozásáról, megelőlegezve a Wikipédiához és a világhálóhoz hasonló koncepciókat. Míg egyesek úttörőnek és elgondolkodtatónak találják, mások ismétlődőnek és potenciálisan unalmasnak tartják.
Előnyök:⬤ Úttörő ötletek, amelyek olyan modern fogalmakat vetítenek előre, mint a Wikipedia és a hipertext
⬤ bemutatja H.G. Wells előrelátó gondolkodását
⬤ érdekes történelmi ösztöndíj
⬤ a nagy adatok és a gépi tanulás gondolatait idézi fel.
⬤ Az ismétlődő jelleg egyes olvasókat untathat
⬤ egyesek talán azt várják, hogy fikció vagy a valóságosnál lebilincselőbb legyen
⬤ nem biztos, hogy azok számára vonzó, akik hagyományos elbeszélést keresnek.
(4 olvasói vélemény alapján)
World Brain
1937-ben H. G.
Wells egy predigitális, szabadon hozzáférhető Világenciklopédiát javasolt, amely a civilizációt megmentő Világagyat képviselné. H. G.
Wells 1937-ben egy sor előadásban és esszében egy olyan Világagy mellett hirdette magát, amelyet ő Világenciklopédiának - a tudományosan megalapozott tudás tárházának - nevezett, és amely a felvilágosodást az egész világon elterjesztené, és a világbékéhez vezetne. Wells, akit a mai olvasók A világok háborúja és más sci-fi klasszikusok szerzőjeként ismernek, valami olyasmit képzelt el, mint egy predigitális Wikipedia.
A Világenciklopédia az igazolt valóság összefoglalóját nyújtaná (mintegy negyven kötetben), széles körben elérhető lenne, szerzői jogtól mentes lenne, és a legmodernebb technológiát használná. Persze, ahogy Bruce Sterling rámutat Wells művének e kiadásához írt előszavában, a Világagy nem jött létre, az internet igen.
És mégis, Wells előrevetítette az internet egyes aspektusait, a World Braint a hálózatba kapcsolt tudás technikai rendszereként (Sterling szavaival élve, egy hipotetikus szupergépként) képzelte el. Wells optimizmusa az információ hatalmával kapcsolatban ma talán kissé utópisztikusnak, de talán inspirálónak is tűnhet az olvasók számára.
