Olvasói vélemények
Összegzés:Kenneth W. Noe „Reluctant Rebels” című könyve a polgárháború későbbi szakaszában besorozott konföderációs katonákat vizsgálja, és az elsődleges források sokszínűségén keresztül elemzi motivációikat, megkérdőjelezve az uralkodó sztereotípiákat. Rávilágít e katonák összetettségére és küzdelmeire, amelyeket a hagyományos polgárháborús elbeszélések gyakran figyelmen kívül hagynak.
Előnyök:⬤ Átfogó és átgondolt elemzés a katonák egy marginalizált csoportjáról.
⬤ Jól kutatott, sokféle elsődleges forrással.
⬤ Árnyaltabb képet nyújt a katonák motivációiról, mint a hagyományos elbeszélések.
⬤ Magával ragadó írói stílus, amely összekapcsolja a múltat az olvasó megértésével.
⬤ Új nézőpontot nyújt az olyan kevésbé vizsgált témákhoz, mint a rokonság, a háborús fáradtság és a személyes küzdelmek.
Hátrányok:⬤ A mindössze 320 katonából álló minta kis mérete korlátozhatja az eredmények általánosíthatóságát.
⬤ Egyes olvasók túlságosan pontosnak találhatják a statisztikai elemzés bemutatására tett kísérletet.
⬤ A könyv nem biztos, hogy a hagyományos csatatörténetek vagy a háború dicsőített perspektívái iránt érdeklődő olvasók számára vonzó.
(5 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Reluctant Rebels: The Confederates Who Joined the Army After 1861
Könyv tartalma:
Miután az elszakadás lázas mozgósítása elhalványult, miért léptek be a déli férfiak a konföderációs hadseregbe? Kenneth Noe a későbbi besorozottak indítékait és későbbi teljesítményét vizsgálja. Árnyalt képet nyújt azokról a férfiakról, akiket gyakran kevésbé hazafiasnak és az ügy iránt kevésbé elkötelezettnek tartottak, és újjáéleszti a vitát arról, hogy kik voltak ezek a későbbi katonák, miért léptek be, és miért maradtak és harcoltak.
Noe cáfolja azt az állítást, hogy a később besorozottak nagyobb valószínűséggel dezertáltak vagy rosszul teljesítettek a harcban, és újraértékeli azt az érvet, hogy ideológiailag kevésbé voltak jártasak, mint a konfliktus elején besorozott társaik. Azt állítja, hogy a rokonság és a szomszédság, nem pedig a sorozás késztette ezeket a férfiakat a harcra: elszántan meg akarták védeni a családjukat és a tulajdonukat, és a felszabadítás, valamint az uniós erők által elkövetett fosztogatások és pusztítások miatti neheztelés táplálta őket. A koruk és a kötelességeik azonban gyakran együttesen gyorsabban kimerítették őket, mint a fiatalabbakat, és így kevésbé voltak hatékony katonái a Konföderációnak, amelynek kétségbeesetten szüksége volt minden munkaképes férfira, akit csak össze tudott szedni.
A Reluctant Rebels az egyes katonák történetét a konföderációs háborús erőfeszítések tágabb kontextusába helyezi, és végigkíséri őket a bevonulás kezdeti optimizmusától a csaták és a vereség okozta fáradtságon át.
