Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv az 1853-as európai klasszikus zenei színtér részletes feltárását kínálja egy egyedülálló „horizontális életrajz” megközelítésen keresztül, olyan zeneszerzők interakcióira és életére összpontosítva, mint Brahms, Liszt és Wagner. A könyv lenyűgöző betekintést nyújt a zenetörténet egy átformáló évébe, személyes anekdotákat és történelmi kontextust ötvözve.
Előnyök:⬤ Magával ragadó elbeszélői stílus, amely úgy olvasható, mint egy regény.
⬤ Történelmi részletekben gazdag és jól megalapozott.
⬤ Betekintést nyújt a jelentős zeneszerzők személyes életébe és kapcsolataiba.
⬤ Az alkalmi olvasók számára is hozzáférhető, ugyanakkor a tudósok számára is informatív.
⬤ Jól illusztrált és gyönyörűen kivitelezett.
Hátrányok:⬤ A tartalom teljes körű megértéséhez szükséges némi előzetes ismeret a 19. századi zenéről.
⬤ Talán nem elégíti ki a technikai zenei elemzést kereső olvasókat.
⬤ Az egyetlen évre való összpontosítás korlátozhatja a zeneszerzők pályafutásának tágabb kontextusát.
(11 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Music in 1853: The Biography of a Year
Könyv tartalma:
Nem egy zeneszerző áll ennek az izgalmas történetnek a középpontjában, hanem egy nagyobb kép rajzolódik ki a zenei színtér változásairól, Berlioz és Schumann ártatlan romantikájának világából Wagner erőteljesebb zenei politikája és (sokak szerint) ellenszere, Brahms felé.
Miért 1853? Sok vezető zeneszerző számára ez az év mélyreható változásokat hozott az életében: Brahms az ismeretlenségből vált híressé, Schumann megszűnt aktív zeneszerző lenni, Berlioz és Wagner pedig hosszú hallgatás után újra aktívvá vált. Azáltal, hogy a perspektívát egyetlen évre korlátozzuk, mégis kiterjeszthetjük a zenészek egy csoportjára, állandó kapcsolatuk központi motívummá válik: Brahms Berliozzal és Liszttel éppúgy találkozik, mint Schumann; Liszt minden láncszem állandó láncszeme; Joachim mindannyiukhoz közel áll; Wagner mindenkit foglalkoztat. Nem egy zeneszerző áll a történet középpontjában, hanem egy zenészekből álló hálózat húzódik végig Európa térképén Londontól és Párizstól Lipcséig és Zürichig.
A Zene 1853-ban című kötet bemutatja, hogy a zenészek a folyamatos levélváltás és a gyorsan fejlődő vasúthálózat révén most szorosabb kapcsolatban álltak egymással, mint valaha. A könyv összekapcsolja a földrajzot és a napi eseményeket, hogy megmutassa, mennyire nemzetközivé vált az európai zenei élet. Egy nagyobb kép rajzolódik ki a zenei színtér változásáról, Berlioz és Schumann ártatlan romantikájának világából Wagner és (sokak szerint) ellenpólusa, Brahms erőteljesebb zenei politikája felé.
HUGH MACDONALD a St. Louis-i Washington Egyetem Avis H. Blewett professzor emeritusa. Szkrjabinról és Berliozról írt könyveket, korábban pedig Beethoven évszázada című könyvét adta ki: Essays on Composers and Themes (Essays on Composers and Themes) című könyvét a Boydell/URP kiadónál.
