Olvasói vélemények
Összegzés:Wendy Lesser „Music For Silenced Voices” című könyve Dmitrij Sosztakovics vonósnégyeseit az élettapasztalatok mellett vizsgálja, személyes reflexiókat és életrajzi kontextust kínálva. Míg számos kritika dicséri az írás érzelmi mélységét és közérthető stílusát, számos kritika kiemeli a technikai zenei elemzés hiányát és a szubjektív értelmezésekre való hagyatkozást. A Sosztakovics zenéjét már ismerő olvasók számára a könyv tanulságos lehet, míg azok, akik tudományos boncolgatásra vagy mélyreható zenei elemzésre vágynak, csalódhatnak.
Előnyök:⬤ Magával ragadó és közérthető írásmód, amely ötvözi az életrajzot és a zenei értékelést.
⬤ Érzelmes és személyes betekintés Sosztakovics életébe és zenéjébe.
⬤ A zeneszerző élete és vonósnégyesei közötti kapcsolat elgondolkodtató feltárása.
⬤ Alkalmas mind a klasszikus zene újonnan érkező, mind a tapasztalt rajongók számára.
⬤ Az olvasók élvezik az elbeszélés szerkezetét és annak összefüggéseit a zenével.
Hátrányok:⬤ Hiányzik a mélyreható zenei technikai elemzés, és nem tartalmaz zenei példákat.
⬤ Egyes kritikusok szerint a szerző értelmezései túlságosan szubjektívek és esetenként leegyszerűsítőek.
⬤ Több kritikus úgy érezte, hogy a szerző nem mutatja be megfelelően Sosztakovics élményeinek összetettségét és a zenére gyakorolt hatását.
⬤ Néhányan úgy találták, hogy a személyes véleményekre való támaszkodás nem elegendő a kvartettek átfogó megértéséhez.
(28 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Music for Silenced Voices: Shostakovich and His Fifteen Quartets
Könyv tartalma:
Sosztakovics új életrajza, amely vonósnégyesei intim zenéjén keresztül mutatja be Sosztakovicsot
A Dmitrij Sosztakovicsról szóló korábbi könyvek többsége vagy szimfóniáira és operáira, vagy a rendszerhez való viszonyára, amelyben élt, vagy mindkettőre összpontosított, mivel ezek a nagyszabású művek voltak azok, amelyek felkeltették a szovjet hatóságok érdeklődését és néha elítélését. A Music for Silenced Voices (Zene elhallgatott hangokra) Sosztakovicsot úgyszólván a hátsó ajtón keresztül szemléli tizenöt kvartettjének műveivel, amelyeket az özvegye „naplóként, lelke történeteként” jellemzett. Az elhallgatások és a hangok sokfélék voltak, beleértve a kalandvágyó írók, művészek és zenészek politikai elhallgattatását a sztálini korszakban; Sosztakovics operáinak elveszett hangjait (ezt a formát nem sokkal azelőtt hagyta el, hogy a vonósnégyesek felé fordult); és közeli barátainak halálosan elhallgatott hangjait, akiknek e kamaraművek közül sokat szentelt.
Wendy Lesser lenyűgöző elbeszélést alkotott, amelyben a tizenöt kvartett kronológiai sorrendben, egyenként vizsgálva végigvezeti az olvasót azokon a személyes, politikai és szakmai eseményeken, amelyek Sosztakovics egyedülálló, emblematikus huszadik századi életét alakították. A zeneszerző barátaival, családtagjaival és kollégáival készített interjúk, valamint a kvartetteket játszó mai zenészekkel folytatott beszélgetések szövik egybe, így Lesser új megvilágításba helyezi az embert és a zenészt. A Music for Silenced Voices azon kevés Sosztakovicsról szóló könyvek egyike, amely nem a tudományos, hanem az általános közönségnek szól, és élvezetes olvasmány; ugyanakkor szigorúan hű marad e hírhedten bonyolult élet ismert tényeihez. Az olvasót vágyat ébreszt a kvartettek meghallgatására, amelyek a múlt század zenéjének legmeggyőzőbb és érzelmileg leghatásosabb emlékei közé tartoznak.
