Zsidó Szaloniki: Az Oszmán Birodalom és a modern Görögország között

Olvasói vélemények

A könyv átfogó történetet nyújt a szaloniki zsidó közösségről, feltárva annak felemelkedését és hanyatlását a jelentős kulturális és politikai változások közepette. Tudományos megközelítésben vizsgálja a közösség örökségét, az oszmán uralom alatti helyzetét, a modern Görögország kihívásait és a holokauszt pusztító hatásait.

A könyv jól dokumentált, tudományos és olvasmányos. Lenyűgöző és árnyalt történetet mutat be egy élénk zsidó közösségről és annak hirtelen eltűnéséről a holokauszt idején. Számos recenzens dicséri a részletes elemzést, a lebilincselő írói stílust és a téma átfogó feldolgozását, ami informatív olvasmánnyá teszi a könyvet.

Egyes kritikusok szerint a terjedelmes lábjegyzetek és tudományos hivatkozások túlterhelőek, ami a szárazság vagy az érzelmi elkötelezettség hiányának érzetéhez vezet. Néhány kritika szerint a könyvből hiányozhat az eredeti elemzés, és kevésbé alkalmas a szaloniki zsidó közösség történetét már ismerő olvasók számára.

(17 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Jewish Salonica: Between the Ottoman Empire and Modern Greece

Könyv tartalma:

A „Balkán Jeruzsálemeként” emlegetett Szaloniki (Thessaloniki) mediterrán kikötőváros egykor a világ legnagyobb szefárd zsidó közösségének adott otthont.

Az Oszmán Birodalom összeomlása és a város 1912-es Görögországhoz való csatolása olyan nagyszabású felfordulást idézett elő, amely arra kényszerítette a szaloniki zsidókat, hogy újragondolják közösségüket és nemzetállami státuszukat. A Zsidó Szaloniki az első olyan könyv, amely ennek a viharos átmenetnek a történetét a szaloniki zsidók hangján és szemszögéből meséli el, amint új helyet alakítottak ki maguknak a görög társadalomban.

Devin E. Naar beutazta a világot New Yorktól Szalonikáig, Jeruzsálemig és Moszkváig, hogy feltárja az egykor a nácik által elkobzott archívumokat. A ladino, görög, francia és héber nyelven írt archívumok, valamint a helyi újságok segítségével feltárják, hogy a szaloniki zsidók hogyan alakítottak ki új, hibrid identitást hellén zsidóként egy olyan időszakban, amelyet a növekvő nacionalizmus és a gazdasági válság, valamint a példátlan zsidó kulturális és politikai vibrálás jellemzett.

A szaloniki zsidók - cionisták, asszimilánsok és szocialisták - újjáélesztették a városhoz való kötődésüket, és egészen a holokausztig sajátjuknak vallották a várost. Naar a szaloniki zsidók példáján keresztül tárja fel egy elveszett vallási, nyelvi és nemzeti kisebbség sokszínű tapasztalatait Európa és a Közel-Kelet kereszteződésében.