Olvasói vélemények
Összegzés:A „Zsidók és afrikaiak rejtett élete: Underground Societies in the Iberian Atlantic World” Jonathan Schorsch korábbi munkájának sűrített és módosított változata, amely a zsidó-konverzókra és az afroibériaiakra összpontosít, miközben kihagy bizonyos, az őslakosok perspektíváival kapcsolatos fejezeteket. A könyv megtartja a hasonló tudományos stílust, ám csökkentett terjedelme és alacsonyabb ára miatt könnyebben hozzáférhető. Szélesebb közönség, köztük diákok és értelmiségiek számára is vonzó lehet, bár egyes olvasók úgy érzik, hogy az áttekinthetőség érdekében további szerkesztésnek is hasznát vehetné.
Előnyök:⬤ Jelentősen alacsonyabb ár az eredeti kétkötetes műhöz képest.
⬤ Az átdolgozott bevezetés és következtetés javítja a kontextust.
⬤ A konkrét témákra (judeokonverzók és afroibériaiak) való összpontosítás vonzó lehet a célzott olvasók számára.
⬤ Megtartja Schorsch tudományos szigorát és aprólékos kutatásait.
Hátrányok:⬤ Kihagyja azokat a fejezeteket, amelyek az őslakos népek szélesebb kontextusát mutatták be, ami potenciálisan korlátozza a faji dinamika megértését.
⬤ A próza továbbra is sűrű és tele van tudományos szakzsargonnal, ami egyes olvasókat elidegeníthet.
⬤ A központi érvelés korlátozott változásai a történetírásban bekövetkezett változások ellenére csalódást okozhatnak azoknak, akik új meglátásokat keresnek.
(1 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Hidden Lives of Jews and Africans: Underground Societies in the Iberian Atlantic World
Könyv tartalma:
A 16-17. századi Ibériai-atlanti térség a kalandorok, rabszolgakereskedők és a katolikus vallásra való kényszerített áttérés viharos világa volt. A spanyol és portugál uralkodók a kasztok és a „vér” segítségével osztották meg a birodalom népeit, amelyek viszont saját társadalmakat hoztak létre, hogy megbirkózzanak elnyomóikkal és egymással.
A megtért afrikaiakat és zsidókat az inkvizícióban üldözték, mert titokban gyakorolták korábbi vallásukat. Az inkvizíció börtöneiben dolgozó afrikaiak hatalmat gyakoroltak a megvádolt áttért zsidók (konverzók) felett. Egyesek az inkvizíció tanúi voltak; mások a konverzók foglyai közötti hírvivők lettek.
A vallások, kultúrák és hierarchiák eme kuszaságában semmi sem volt egyszerű vagy egyértelmű. A Cartagena de Indiasban két sebész - az egyik egykori rabszolga, a másik konverzita - közötti konfliktus nemcsak féltékeny szerelmeseket és az inkvizítorok általi üldözést érintett, hanem titkos társaságokat, afrikai mágiát és világméretű összeesküvés-elméleteket is. Egy másik inkvizíciós ügy, egy „Mulatta Marano” néven ismert nő ellen, aki egy afrikai rabszolganő és egy mexikói konverzita apa lánya volt, a zsidó rítusokkal foglalkozó afrikaiak hálózatát tárta fel.
