Értékelés:

A könyv vegyes kritikákat kapott, az olvasók kritizálták a tartalmát és a szerző szemléletét, ugyanakkor megemlítettek néhány jó tulajdonságot is. Visszatérő téma az elégedetlenség a szerző megközelítésével és az írás motivációjával kapcsolatban.
Előnyök:Jó íróktól származó idézetek szerepelnek benne, amelyek arra ösztönözhetik az olvasókat, hogy jobb irodalmat keressenek.
Hátrányok:Sokan nem találták meggyőzőnek és nagyképűnek az írást, amelynek általános hangvétele gúnyosnak és önsajnálatnak tűnhet. A szerző ellentmondásos nézetei az anyagi felelősségről és a jellemről szintén kritikát váltottak ki.
(3 olvasói vélemény alapján)
Falling Upwards: Essays in Defense of the Imagination
Szex és New York, Saul Bellow, Eyes Wide Shut, Dante és az amerikai én, Barbara Kingsolver, színészet Hollywoodban, szovjet festészet a Sohóban, Angyalok Amerikában, Jane Austen a jelenben, J.
K. Rowling - semmi sem kerüli el Lee Siegel izzó tekintetét.
Siegel olyan intellektuális skálával és független látásmóddal rendelkezik, amelyet kortársai nem ismernek, a Falling Upwards pedig esszéinek legjobbjait gyűjti egybe, amelyek mindegyike gazdag a szakmabeli szellemességgel és intelligenciával, amely sok barátot és néhány ellenséget szerzett neki. Ezekben az alapvető fontosságú írásokban Siegel ügyesen használja fel egy-egy könyv, film, festmény vagy televíziós műsor alkalmát, nem pusztán arra, hogy értékelje azt, hanem arra, hogy értelmet adjon az életnek, mégpedig olyan módon, amely a legtöbb kortárs művészi kifejezésnél is dacosabban dacol az elszegényedett kulturális „normákkal”. Attól a meggyőződéstől vezérelve, hogy a művészeti alkotás számító önérdekűsége csökkenti a képzelet életre szóló kilátásait, Siegel a hiteles érzékenységet ünnepli, és szidja a gyártott érzelmeket.
Hátborzongató éleslátással, ugyanakkor páratlan logikával és analitikus szigorral olyan új nyelvezetet talált ki, amelyben a kritika nyelve megtestesíti azt a játékos, kreatív, szintetizáló erőt, amelyről korunkban a művészetek nagyrészt lemondtak. A kultúra műveiről írva Siegel olyan mércét teremtett, amely alapján megítélhetjük őket.