A Biblia, a teológia és a tudományok: Beszédek a Szabadegyetemen 1880-1886

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

The Bible, Theology, and the Sciences: Addresses at the Free University 1880-1886

Könyv tartalma:

Philippus Hoedemaker és Abraham Kuyper közös álma az volt, hogy a református hit alapjain egyetemet alapítsanak. Az egész országban azon három-négy ember közé tartoztak, akik Philippus van Ronkel számításai szerint képesek lettek volna ilyesmire. Hoedemakert nem tántorította el a kezdetek kicsinysége, mert Isten nagy dolgokat tudott véghezvinni egy ilyen Gedeon-csapaton keresztül. A gyülekezetnek szüksége volt rá, és a nemzetnek is szüksége volt rá. A hitetlenség nem győzhetett.

Nem fogják megtenni

A régi Hollandia

Megmaradt, nyomorúsága ellenére

Isten és az atyák tulajdona!

Így énekeltek Isaac da Costával.

Hoedemaker törekvéseiről, hogy a tudományt református alapokon folytassa, amelyben a Biblia és a teológia központi szerepet játszik, az itt közölt beszédek tanúskodnak. Az egyetem alapításakor elhangzott Dedikáció nagy vonalakban kifejti a szándékot. Az egyetem református alapjának alapos indoklását „Az antiforradalmi elv és a felsőoktatás” című írás tartalmazza. Innen Hoedemaker áttér a református elv történeti vizsgálatára a holland egyetemi kontextusban a fő ellenfeleivel - a kartezianizmussal és racionalizmussal, a római katolicizmussal és a lutheranizmussal - szemben. Az „Egyház és iskola” című fejezetben ismét igazolja a szabadegyetem létét és református elvét, de elismeri, hogy a sorokban van némi széthúzás, mivel az egyetem kezdi érezni az egyházi harc hatását. A provokatív címet viselő „ Miért tanuljunk teológiát a szabadegyetemen? „ címmel szembesíti hallgatóit azzal a kérdéssel, hogy vajon egyszerűen csak egy fizetett állást keresel valahol, vagy a szíved az igazság keresése, a tudomány megfelelő alapokra helyezése mellett kötelezte el magát, bármi áron is? A kérdés minden volt, csak nem tudományos, hiszen az egyetemet nem akkreditálták, és a végzettjei sem a nemzeti egyházban, sem a polgári kormányzatban nem számíthattak állásra.

Aztán jött az egyházszakadás és Hoedemaker távozása a Szabadegyetemről. De még mindig tudott arról a szeretetről beszélni, amelyet az intézmény iránt érzett, annak ellenére, hogy az eltért az általa megfogalmazott református elvektől. „Az egész egyház és az egész nép” lett a mottója, amit Kuyper és a Szabadegyetem messze maga mögött hagyott.