Reformed Ecclesiology in an Age of Denominationalism
Valamikor régen az állam megosztotta a közteret az egyházzal. Az egyházi épületek központi elhelyezkedése minden európai városban néma tanúbizonysága ennek a helyzetnek. De ezek az idők már régen elmúltak. Napjainkban hallgatólagos vagy kifejezett konszenzus van az egyház megfelelő helyét illetően: ne legyen szem előtt és ne legyen szem előtt.
Hogyan következett be ez a változás? A közteret érintő teljes metanoia ("szemléletváltás") révén. Az egyház és az állam korábban egyetértett a végső valóságot illetően, de aztán jöttek a vallásháborúk és a semleges állam iránti vágy. Ez adta nekünk az agnosztikus államot, amely képtelen arra, hogy a vallással kapcsolatos igazság vagy hamisság tekintetében bármilyen ítéletet hozzon. A vallásszabadság lett az eredmény. De ennek a szabadságnak ára volt - a végső valóság, a transzcendens normák és értékek megragadásának elvesztése. Mindenki önmagáért van, a vélemények tömörülésének győzelme az igazság felett.
Ilyen körülmények között az egyház maga is átalakuláson ment keresztül. Felaprózódott számtalan egyházra, amelyek közül egyik sem tarthat igényt a véglegességre, de mindegyikük azt állítja, hogy az igazságot hirdeti. Többé már nem Krisztus teste nyilvánul meg láthatóan; ehelyett felekezetek vannak, magánjogi konstrukciók, amelyek a hitorientáció különböző fogyasztó-orientált ízléseit fejezik ki.
Az egységet tehát feladtuk? Nem; mert nem az a kérdés, hogy egység vagy nem egység, hanem az, hogy milyen egység. A modern világban az egyházak felcserélték a felekezeti egységet a politikai egységgel. A politikai pártok azok az eszközök, amelyeken keresztül a keresztények közös meggyőződésüket fejezik ki. És ez az egyházat az érdekcsoport és a lobbisták szintjére süllyesztette, ami a felekezetiség korának elkerülhetetlen következménye.
Több mint 100 évvel ezelőtt P. J. Hoedemaker már felvázolta és elemezte ezt a helyzetet. Elemzésének történelmi hátterét a holland református egyház siralmas állapota képezte, de a nemzeti egyház kritikája során kidolgozott elvei a mai világban is általánosan alkalmazhatóak. Hoedemaker feltárja az ekkléziológia bibliai és reformátori alapjait, azokat az alapokat, amelyeken kívül az egyház nem tud kilépni jelenlegi lealacsonyító állapotából.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)