A cenzorok munkája: Hogyan alakították az államok az irodalmat?

Olvasói vélemények

A könyv a franciaországi, indiai és kelet-németországi cenzúra tudományos vizsgálatát nyújtja, bemutatva, hogy a különböző rendszerek hogyan ellenőrizték az irodalmi kifejezésmódot. A részletes esettanulmányokat a cenzúra bürokráciájába és az irodalomra gyakorolt hatásába való betekintéssel ötvözi.

A szerző lenyűgöző esettanulmányokat, átgondolt meglátásokat és komoly érveket kínál a cenzúráról. Jól kutatott, és árnyalt képet ad a cenzorokról, mint hozzáértő és elkötelezett emberekről, nem pedig mint leegyszerűsített végrehajtókról. Az írás magával ragadó, a bonyolult témákat közérthetővé teszi.

A könyv korlátozott számú esettanulmányra támaszkodik, ami túlzott általánosításokhoz vezethet. Tudományos munka, amely nem biztos, hogy vonzó az alkalmi olvasók számára, ami potenciálisan korlátozza a közönségét. Egyes olvasók fárasztónak találhatják a bürokratikus folyamatok részletes feltárását.

(7 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Censors at Work: How States Shaped Literature

Könyv tartalma:

Robert Darnton a múlt életre keltésének hátborzongató képességével három olyan történelmi világot teremt újra, amelyben a cenzúra sajátos módon alakította az irodalmi kifejezésmódot.

A tizennyolcadik századi Franciaországban a cenzorok, a szerzők és a könyvkereskedők a királyi kiváltságok bonyolult kultúrájában eligazodva együttműködtek az irodalom létrehozásában. Még akkor is, amikor a király cenzorai betiltották Voltaire, Rousseau és más híres felvilágosodásbeli írók műveit, a főcenzor maga inkubálta Diderot nagy Encyclopedie című művét azzal, hogy a betiltott projekt iratait párizsi városi házában rejtegette. A régi rezsimben az udvari kapcsolatok felülkerekedtek az elveken.

Az 1857-es szepoyi felkelés által megrázott Brit Raj az indiai élet minden területét, így az irodalmi termést is széleskörűen felügyelte. Évekkel később a Bengália brit felosztása által kiváltott felháborodás arra késztette a Raj-t, hogy ezt a tudást hasznosítani kezdje. A britek a lázítónak tartott indiai kiadványok elfojtására törekedve olyan tárgyalásokat tartottak, amelyeken az irodalmi kritikát börtönbüntetésre ítélték. A birodalmi hatalom és a liberális elvek ötvözésére tett erőfeszítéseik egyre erősödő indiai ellenzéket tápláltak.

A kommunista Kelet-Németországban a cenzúra a párt társadalommérnöki programjának egyik eleme volt. A kelet-berlini Clara-Zetkin utca kilencven Clara-Zetkin utca jelöletlen irodaajtói mögött a cenzorok magas rangú párttisztviselőkkel és neves írókkal tárgyalva dolgozták ki az irodalomra vonatkozó éves terveket. A rendszer annyira átható volt, hogy öncenzúraként beépült a szerzők fejébe, és látható sebeket hagyott a nemzet irodalmán.

Azáltal, hogy a cenzúra a történelem sajátosságaiban gyökerezik, Darnton feltáró tanulmánya lehetővé teszi számunkra, hogy világosabban gondolkodjunk a véleménynyilvánítás ellenőrzésére irányuló múltbeli és jelenlegi erőfeszítésekről.