A civilizáció mércéje: Hogyan dönt a társadalmi fejlődés a nemzetek sorsáról?

Olvasói vélemények

Ian Morris „A civilizáció mércéje” című könyve a társadalmi fejlődés számszerűsítésének módszertanával foglalkozik a történelem során a társadalmak fejlődésének számszerűsítése során. A könyv kibővíti korábbi munkájának, a „Why the West Rules for Now” (Miért a Nyugat uralkodik most) gondolatait, és részletes társadalmi fejlettségi indexet ad különböző mérőszámok alapján. Bár a művet dicsérték ambiciózus céljai és éleslátó elemzése miatt, kritika is érte a sűrű stílusa és a bonyolult statisztikákra való támaszkodás miatt.

⬤ Alapos elemzést nyújt a társadalmi fejlődés mérőszámairól a különböző civilizációkban.
⬤ Kiterjedt és hasznos bibliográfia, amely gazdagítja a történelmi és régészeti kutatásokat.
⬤ Egyedülálló kvantitatív megközelítést kínál a történelmi elemzéshez, amely fontos felismerésekhez vezethet.
⬤ Hasznos kiegészítője a „Why the West Rules for Now” című könyvnek, különösen a mélyebb módszertan iránt érdeklődők számára.

⬤ Az írásmódot tekervényesnek és bonyolultnak tartják, ami egyes olvasók számára nehezen követhetővé teszi.
⬤ Hibákat és megkérdőjelezhető módszertant tartalmaz, néhány kritikus nem egyértelmű vagy önkényes következtetésekre hivatkozik.
⬤ Túlságosan technikai jellegű lehet az általános olvasók számára; inkább szakemberek és akadémikusok számára ajánlott.
⬤ A statisztikákra és grafikonokra való nagyfokú támaszkodás elriaszthatja azokat, akiket kevésbé érdekelnek a mennyiségi adatok.

(16 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Measure of Civilization: How Social Development Decides the Fate of Nations

Könyv tartalma:

Az elmúlt harminc évben heves viták folytak arról, hogyan fejlődnek a civilizációk, és miért lett a Nyugat olyan hatalmas. A Civilizáció mércéje vadonatúj módját mutatja be e kérdések vizsgálatának, és új eszközöket kínál a társadalmak hosszú távú növekedésének értékeléséhez. Ian Morris, a díjnyertes szerző a társadalmi fejlődés úttörő numerikus indexét használva, amely a különböző korok és helyek társadalmait hasonlítja össze, átfogó vizsgálatot végez a keleti és nyugati fejlődésről az utolsó jégkorszak vége óta eltelt 15 000 év során. Meglepő következtetéseket von le arról, hogy mikor és miért vált a Nyugat a világ urává, és új távlatokat kínál a XXI. századról való gondolkodáshoz.

Az ENSZ emberi fejlődés mérésére szolgáló megközelítését adaptálva Morris indexe a társadalmi fejlődést négy jellemzőre bontja - az egy főre jutó energiafogyasztás, a szervezettség, az információs technológia és a hadviselési képesség -, és régészeti, történelmi és jelenlegi kormányzati adatokat használ fel a minták számszerűsítéséhez. Morris feltárja, hogy az utolsó jégkorszak óta eltelt idő 90 százalékában a világ legfejlettebb régiója Eurázsia nyugati vége volt, de ellentétben azzal, amit sok történész korábban hitt, nagyjából 1200 olyan év volt - körülbelül Kr. u. 550-től Kr. u. 1750-ig -, amikor egy kelet-ázsiai régió volt fejlettebb. Csak a Kr. u. 18. század végén, amikor az északnyugat-európaiak megcsapolták a fosszilis tüzelőanyagokban rejtőző energiát, ugrott előre a Nyugat.

A világtörténelem néhány legnagyobb vitáját feloldva A civilizáció mércéje innovatív eszközöket mutat be a múlt, a jelen és a jövő gazdasági és társadalmi tendenciáinak meghatározásához.

-- "Választás".