A civilizáció mércéje: Hogyan dönti el a társadalmi fejlődés a nemzetek sorsát?

Olvasói vélemények

Ian Morris „A civilizáció mércéje” című könyve a társadalmi fejlődés számszerűsítését tűzte ki célul a civilizációk társadalmi fejlődési indexének segítségével. A recenzensek értékelik a kutatás és a módszertan mélységét, de kiemelik a stilisztikai és koncepcionális hiányosságokat. A könyvet Morris korábbi munkáinál kevésbé ambiciózusnak, de koncentráltabbnak és részletesebbnek tartják, bár a tudományos szigor felé hajlik, ami az általános olvasók számára kevésbé hozzáférhetővé teszi.

⬤ Részletes leírást ad egy társadalmi fejlődési indexről, amely lehetővé teszi a civilizációk időbeli összehasonlítását.
⬤ A történelmi és régészeti szakirodalom szintézise lenyűgöző.
⬤ Értékes bibliográfiát tartalmaz a további olvasáshoz.
⬤ Érdekes módszertant kínál az összetett társadalmi jelenségek elemzéséhez.
⬤ Sokak szerint elgondolkodtató és jelentős hozzájárulás a történettudományhoz.

⬤ Egyes olvasók szerint az írásmód kanyargós és nehezen követhető.
⬤ A kvantitatív módszerek kvalitatív témák esetében történő alkalmazása aggályokat vet fel az érvényességgel kapcsolatban.
⬤ Tartalmaz néhány ténybeli pontatlanságot és olyan állításokat, amelyek ellentmondásosak lehetnek.
⬤ Az általános olvasók számára túlságosan technikai jellegűnek tekinthető, mivel a tudományos közönséget célozza meg.
⬤ Egyesek szerint a számokra és statisztikákra való támaszkodás túlzó vagy értelmetlen.

(16 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Measure of Civilization: How Social Development Decides the Fate of Nations

Könyv tartalma:

A nyugati és keleti társadalmi fejlődés úttörő áttekintése a jégkorszak végétől napjainkig

Az elmúlt harminc évben heves viták folytak arról, hogyan fejlődnek a civilizációk, és miért lett a Nyugat olyan hatalmas. A Civilizáció mércéje vadonatúj módját mutatja be e kérdések vizsgálatának, és új eszközöket kínál a társadalmak hosszú távú növekedésének értékeléséhez. Ian Morris, a díjnyertes szerző a társadalmi fejlődés úttörő numerikus indexét használva, amely a különböző korok és helyek társadalmait hasonlítja össze, átfogó vizsgálatot végez a keleti és nyugati fejlődésről az utolsó jégkorszak vége óta eltelt 15 000 év során. Meglepő következtetéseket von le arról, hogy mikor és miért vált a Nyugat a világ urává, és új távlatokat kínál a XXI. századról való gondolkodáshoz.

Az ENSZ emberi fejlődés mérésére szolgáló megközelítését adaptálva Morris indexe a társadalmi fejlődést négy jellemzőre bontja - az egy főre jutó energiafogyasztás, a szervezettség, az információs technológia és a hadviselési képesség -, és régészeti, történelmi és jelenlegi kormányzati adatokat használ fel a minták számszerűsítéséhez. Morris feltárja, hogy az utolsó jégkorszak óta eltelt idő 90 százalékában a világ legfejlettebb régiója Eurázsia nyugati vége volt, de ellentétben azzal, amit sok történész korábban hitt, nagyjából 1200 olyan év volt - körülbelül Kr. u. 550 és 1750 között -, amikor egy kelet-ázsiai régió volt fejlettebb. Csak a Kr. u. 18. század végén, amikor az északnyugat-európaiak megcsapolták a fosszilis tüzelőanyagokban rejtőző energiát, ugrott előre a Nyugat.

A világtörténelem néhány legnagyobb vitáját feloldva A civilizáció mércéje innovatív eszközöket mutat be a múlt, a jelen és a jövő gazdasági és társadalmi tendenciáinak meghatározásához.