A demokrácia arzenálja: A nemzetbiztonság politikája -- A második világháborútól a terrorizmus elleni háborúig

Olvasói vélemények

Julian E. Zelizer „A demokrácia arzenálja” című könyvét az amerikai nemzetbiztonsági politikák politikai célú áttekintésének tekintik a második világháborútól a terrorizmus elleni háborúig. Hiányoznak azonban belőle a magával ragadó anekdoták és a hazai összefüggések mélyreható elemzése. Míg egyes olvasók értékelik a könyv felépítését és politikai éleslátását, mások kritizálják, hogy száraz és nem kínál új információkat, azt sugallva, hogy nem felel meg a nagyszerű történeti írások követelményeinek.

A könyv feszesen megírt politikatörténetet nyújt, amely a nemzetbiztonsági politikára és az elnöki intézkedésekre összpontosít. Betekintést nyújt az elnökség és a kongresszus közötti, a nemzetbiztonsági finanszírozással és politikával kapcsolatos viszonyba. Egyes olvasók nagyra értékelik, hogy a polarizált politikai légkörben igyekszik kiegyensúlyozott képet nyújtani, és hasznos összefoglalónak tartják a nemzetbiztonsági politika időbeli alakulását.

Sok kritikus szerint az írói stílus nem túl inspiráló, és hiányoznak belőle a lebilincselő anekdoták, ami unalmassá teszi az olvasást. Kritikusok szerint a könyv nem foglalkozik megfelelően a külpolitikai döntéseket befolyásoló belpolitikai összefüggésekkel. Egyesek úgy vélik, hogy a könyv a téma felszínes feldolgozása, és alternatívákat javasolnak, például a Wikipédiát, amely ugyanannak az anyagnak a lebilincselőbb változatát kínálja.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Arsenal of Democracy: The Politics of National Security -- From World War II to the War on Terrorism

Könyv tartalma:

Julian Zelizer történész és közéleti értelmiségi a A demokrácia arzenálja című könyvében bemutatja, hogy a hidegháború óta a belpolitika hogyan befolyásolja az amerikai külpolitikát.

Elutasítva azt a felfogást, hogy George W. Bush elnöksége előtt a politika „megállt a vízparton”, Zelizer feltárja a pártharcokat, amelyek FDR-től Kennedyig és Reaganig alakították az elnökök külpolitikáját, feltárva, hogy a politikai hangulat változásával a GOP és a Demokrata Párt felváltva próbálta magát a háború és a béke pártjaként meghatározni.

A republikánusok, mutatja be, nem mindig voltak sólymok; a második világháború alatt a Demokrata Párt volt az, amely nemcsak a háborúba való belépésben állt az élre, hanem annak biztosításában is, hogy a kialakult nemzetbiztonsági apparátus a háború befejezése után is az amerikai politikai tájkép szerves része maradjon. A belpolitika és a külügyek elmúlt hat évtizedbeli összetett kölcsönhatásának meghatározó beszámolója, A demokrácia arzenálja nélkülözhetetlen olvasmány mindazok számára, akiket érdekel a nemzetbiztonsági politika.