Globalization and the National Security State
Az elmúlt két évtizedben sokan állították, hogy összefüggés van a globalizáció terjedése és a nemzetállam hanyatlása között. A nemzetbiztonság területén a globalizációs tézis hívei azzal érveltek, hogy az államok hatalma csökkent a transznacionális kormányzati intézményekhez, a nem kormányzati szervezetekhez és a transznacionális kapitalizmushoz képest.
Kezdetben mind a globális katonai kiadások (amelyek az elmúlt években drámaian megnőttek), mind az államközi háborúk csökkenésére mutattak rá. De vajon ezek a tendenciák valóban a nemzetállamok nemzetbiztonsági garanciavállaló szerepének csökkenését jelzik? A Globalizáció és a nemzetbiztonsági állam című könyvben T. V.
Paul és Norrin M. Ripsman a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján teszteli a tételt, és megállapítja, hogy a globalizációs iskola nagyrészt tévedett.
Az államközi háborúk csökkenése nagyrészt a hidegháború végének tulajdonítható, nem pedig a globalizációnak. Ráadásul a nagyhatalmak (az USA, Kína és Oroszország) továbbra is hagyományos nemzetállami stratégiákat követnek. Az olyan regionális biztonsági megállapodások, mint az EU és az ASEAN nem sokat értek el, és a gyenge államok - amelyeket a globalizáció által generált zavarok leginkább érintenek - sokkal hagyományosabbak a nemzetbiztonsági megközelítéseikben, és inkább saját erőforrásaikra támaszkodnak, mint a regionális és transznacionális intézményekre.
Ez egy merész érvelés, és Paul és Ripsman jelentős mennyiségű bizonyítékot gyűjtött össze állításaik alátámasztására. A nemzetközi kapcsolatok tudományának egyik fő irányzata ellen hat, és minden bizonnyal vitákat fog kiváltani.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)