A gyakorlat logikája

Olvasói vélemények

Bourdieu könyvét összetettnek és nehezen olvashatónak írják le, hasznos elméleteket tartalmaz, amelyek megértése erőfeszítést igényel. A kritikák kiemelik az e-könyvváltozatok formázási problémáit, valamint a tartalom alkalmazhatósága és vonzereje közötti különbségeket, különösen a könyv két része között, amelyek közül az egyik elméleti, a másik antropológiai jellegű. Összességében, bár egyes olvasók értékelik Bourdieu meglátásait, sokan nehézkesnek és frusztrálónak találják az írásmódot.

Bourdieu elméleteit egyesek hasznosnak és értékesnek tartják; a könyv első része jelentős filozófiai fogalmakat mutat be.

⬤ Az írás nagyon bonyolult és nehezen érthető
⬤ az e-könyv formátumú könyvek állítólag rosszul szkenneltek és olvashatatlanok
⬤ a könyv második része egyes olvasók számára unalmas lehet
⬤ az általános írásmódot kritizálják, hogy túlságosan bonyolult.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Logic of Practice

Könyv tartalma:

A "civilizált" és a "primitív" közötti ellentét szokásos ábrázolásai abból erednek, hogy szándékosan figyelmen kívül hagyjuk a társadalomtudományunk által a megfigyelő és a megfigyelt között felállított távolsági viszonyt. A szerző szerint az antropológus és tanulmánya tárgya közötti kapcsolat valójában a tudás és a cselekvés, az értelmezés és a használat, a szimbolikus elsajátítás és a gyakorlati elsajátítás - vagyis a tárgyiasítás minden felhalmozott eszközével felvértezett logikai logika és a gyakorlat egyetemesen logika előtti logikája - közötti kapcsolat sajátos példája.

A gyakorlat elméletének ebben a legteljesebb kifejtésében Bourdieu egyrészt meghatározza, hogy mit jelenthet a saját álláspontunknak a vizsgálatba való beépítése, másrészt kifejti a sok ellentétpár második tagjában rejlő erők megértését - vagyis kifejti, hogy a mindennapi élet gyakorlati gondjai hogyan kondicionálják a társadalmi vagy kulturális formák átadását és működését. A könyv első része, "Az elméleti ész kritikája" olyan általánosabb kérdésekkel foglalkozik, mint a társadalomtudományos megfigyelők és a tanulmányozott tárgyak közötti általános kapcsolat objektivizálása, a szubjektivizmus és az objektivizmus közötti szakadék leküzdésének szükségessége, a struktúra és a gyakorlat közötti kölcsönhatás (ezt a jelenséget Bourdieu a habitus fogalmával írja le), a test helye, az idő manipulációja, a szimbolikus tőke fajtái és az uralom módjai. A könyv második része, a "Gyakorlati logikák" Bourdieu algériai etnográfiai terepmunkáján alapuló részletes esettanulmányokat dolgoz fel.

Ezek a példák érintik a rokonsági mintákat, az otthoni tér társadalmi konstrukcióját, az észlelés és osztályozás társadalmi kategóriáit, valamint a rituális cselekvéseket és cseréket. Ez a könyv teljes részletességgel fejleszti ki a Bourdieu Egy gyakorlatelmélet vázlatában felvázolt elméleti álláspontokat.

Különösen hasznos lesz azoknak az olvasóknak, akik meg akarják érteni a Bourdieu elméletében központi szerepet játszó finom fogalmakat, azoknak az elméletíróknak, akiket érdekelnek a strukturalizmusból (különösen L vi-Strauss-tól) való kiindulópontjai, és azoknak a kritikusoknak, akik meg akarják érteni, hogy elmélete milyen szerepet tulajdonít az emberi cselekvésnek. Bourdieu-t jelentős eredetiségű és erejű antropológiai teoretikusnak mutatja be.