Értékelés:
Samuel Scheffler „A halál és a túlvilág” című könyve az emberi lét, az értékek és a jövőbeli kollektív emberiség fogalma közötti kapcsolat elgondolkodtató feltárását mutatja be. Arra hívja fel az olvasót, hogy gondolkodjon el azon, hogy az emberiség esetleges kihalása hogyan hatna az élet értelméről és értékéről alkotott felfogásunkra. A szerző amellett érvel, hogy a kollektív túlvilági életbe vetett hit alapvető fontosságú az egyéni célok eléréséhez, és ez az álláspont csodálatot és kritikát egyaránt kivált.
Előnyök:⬤ Gondolatébresztő gondolatok, amelyek megkérdőjelezik az életről és a túlvilágról alkotott hagyományos hiedelmeket.
⬤ Világos és magával ragadó írásmód, amely a bonyolult filozófiai érveket is érthetővé teszi.
⬤ Egyedülálló nézőpont az emberiség jövőjének fontosságáról az egyéni értelem szempontjából, fantáziadús gondolatkísérletekkel alátámasztva.
⬤ Más filozófusok esszéinek bevonása, gazdagítva a diskurzust.
⬤ Jelentős elmélkedést generál az értékekről és az önzetlenségről.
⬤ Egyes kritikák inkább provokatív állításnak, mintsem szigorú filozófiai érvelésnek tartják.
⬤ A filozófustársak kommentáló esszéinek fogadtatása vegyes, egyesek túlságosan pedánsnak találják őket.
⬤ Az előadásformából adódóan a részek ismétlődhetnek, vagy hiányozhat a koherencia.
⬤ Néhány olvasó úgy érezte, hogy az olyan érzelmi tényezőkkel, mint a szenvedéstől és a veszteségtől való félelem, nem foglalkoznak megfelelően.
⬤ Néhány recenzens spekulatívnak és az egzisztencialista hagyományokhoz képest nem találta eredetinek a filozófiai megközelítést.
(18 olvasói vélemény alapján)
Death and the Afterlife
Tegyük fel, hogy tudod, hogy bár te magad a természetes életed végéig élsz, a Föld és minden lakója harminc nappal a halálod után elpusztul. Milyen mértékben maradnál elkötelezett a jelenlegi projektjeid és terveid mellett? Továbbra is keresnék-e a tudósok a rák gyógymódját? A párok továbbra is szeretnének-e gyermeket?
A Halál és túlvilág című könyvében Samuel Scheffler filozófus azért teszi fel ezt a gondolatkísérletet, hogy megmutassa, hogy az emberi faj halálunk utáni továbbélése - a címben szereplő "túlvilág" - megdöbbentő és korábban elhanyagolt mértékben fontos számunkra. Scheffler ugyanis kimutatja, hogy bizonyos fontos szempontok szerint a még meg nem született emberek jövőbeli létezése többet számít nekünk, mint a saját és szeretteink további létezése. Ha nem várnánk el, hogy az emberiségnek van jövője, akkor sok olyan dolog, ami most fontos számunkra, megszűnne. Ezzel szemben a saját halálunk kilátásba helyezése aligha ássa alá a tevékenységünk értékébe vetett bizalmunkat. Annak ellenére, hogy a halálunk gondolatában rettegést érezhetünk, az emberiség közelgő kihalásának kilátása sokkal nagyobb veszélyt jelentene arra a képességünkre, hogy teljes szívvel elkötelezett életet éljünk. Scheffler továbbá bemutatja, hogy bár nem alaptalan a haláltól való félelmünk, a személyes halhatatlanság, akárcsak az emberiség közelgő kihalása, szintén aláásná az általunk fontosnak tartott értékekbe vetett bizalmunkat. Megragadó következtetése az, hogy ahhoz, hogy értékekkel teli életet élhessünk, az szükséges, hogy mi magunk meghaljunk, és mások éljenek.
A halál és a túlvilág négy kiváló filozófus - Harry Frankfurt, Niko Kolodny, Seana Shiffrin és Susan Wolf - kommentárjaival zárul, akik éleslátással és fantáziával tárgyalják Scheffler gondolatait. Scheffler egy utolsó választ is hozzáfűz.
