Értékelés:
A kritikák kiemelik a könyvben bemutatott, a társadalom szervezésére vonatkozó, Rudolf Steiner által megfogalmazott, éleslátó és társadalmilag felelős gondolatokat. A mű a szabadság, egyenlőség és testvériség fogalmait járja körül a társadalmi élet különböző aspektusain belül. A művet dicsérik mélysége és a modern kormányzás és társadalmi struktúrák szempontjából való relevanciája miatt, bár az olvasók úgy érzik, hogy alaposabb tanulmányozásra van szükség ahhoz, hogy teljes mértékben értékelni lehessen a következményeit.
Előnyök:A könyv mélyreható betekintést nyújt a társadalmi szerveződésbe és a szabadság, egyenlőség és testvériség egyensúlyába. A közéletben dolgozók számára alapvető olvasmánynak számít. A bemutatott gondolatokat a kortárs társadalmi kérdések szempontjából relevánsnak tartják, és különböző társadalmi mozgalmakkal kapcsolják össze, felkeltve az érdeklődést a további tanulmányozás iránt.
Hátrányok:Egyes olvasók a könyvet összetettnek találják, és több időt igényelnek a mélyebb megértéshez. Kívánatosnak tartják az eszmék későbbi gondolkodókra és mozgalmakra gyakorolt hatásának megvitatását, amelyet a szöveg nem feltétlenül tár fel teljes mértékben.
(2 olvasói vélemény alapján)
The Threefold Commonwealth
A társadalmi hármas tagolódás egy olyan társadalmi elmélet, amely a 20. század elején Rudolf Steiner munkásságából ered.
Központi jelentőségű a társadalom három szférája - a politikai, a gazdasági és a kulturális - közötti különbségtétel. A meggyőződés szerint, ha a gazdaság, a kultúra és a politika viszonylag függetlenek egymástól, akkor ezek ellenőrzik, kiegyensúlyozzák és korrigálják egymást, és így nagyobb társadalmi egészséghez és fejlődéshez vezetnek. Ez azonban nem tévesztendő össze a laissez-faire közgazdaságtannal.
Steiner inkább arra törekedett, hogy a vállalkozások ne tudjanak kedvező törvényeket és szabályozásokat vásárolni, és hogy a kormányok pártatlanul szabályozzák a gazdaságot és a munkavállalók védelmét, és ne korrumpálódjanak az üzleti életben való részvétel által. "Az élet egy szférája csak az adott szférán belül felmerülő érdekeket hívja elő.
A gazdasági szférából csak gazdasági érdekeket lehet kifejleszteni. Ha valaki ebből a szférából arra hivatott, hogy jogi ítéleteket is hozzon, akkor ezek csupán álcázott gazdasági érdekek lesznek. " A társadalmi hármas tagozódás a következőket kívánja előmozdítani: egyenlőség és demokrácia a politikai életben, szabadság a kulturális életben (művészet, tudomány, vallás, oktatás, média), és kényszer nélküli együttműködés a szabadon szerződéses gazdasági életben.
(wikipedia. org)
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)