Goethe ismeretelmélete: Világnézetének ismeretelméleti vázlata (Cw 2)

Olvasói vélemények

A könyv bevezető szövegként szolgál Rudolf Steiner antropozófiájához, és alapvetően megismerteti a filozófiája iránt érdeklődő olvasókat. Bár lassú olvasmány, mély meglátásokat tár fel, és mély gondolkodásra ösztönöz.

Ez egy hozzáférhető és alapozó könyv Rudolf Steiner megértéséhez. Az olvasók nagyra értékelik mélységét és az összetett gondolatokkal való átgondolt foglalkozását. A könyv erősen ajánlott azoknak, akik szeretik a kritikai és filozófiai gondolkodást.

Az olvasási tempó lassú, és a tartalom sűrű lehet, ami a filozófiai fogalmakkal nem ismerkedő olvasók számára esetleg további kutatást igényel.

(8 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Goethe's Theory of Knowledge: An Outline of the Epistemology of His Worldview (Cw 2)

Könyv tartalma:

Írta 1884-1885.

Először 1886-ban jelent meg (CW 2)

Mint Goethe tudományos írásainak szerkesztője az 1880-as években, Rudolf Steiner elmerült egy olyan világnézetben, amely párhuzamos és felerősítette saját nézeteit az episztemológiával, a tudomány és a filozófia közötti kapcsolódási ponttal, annak elméletével, hogyan ismerjük meg a világot és önmagunkat. Abban az időben, akárcsak a mai gondolkodás nagy része és a modern természettudomány alapja, az uralkodó elméletek szerint az egyéni tudás az objektív, érzékszervi észlelést tükröző gondolkodásra korlátozódik. Steiner nézetét végül 1924-ben az Antropozófiai vezető gondolatok című művében desztillálta:

Vannak, akik úgy vélik, hogy az érzékszervi észlelésből származó tudás határaival minden megismerés határai adottak. Ha azonban gondosan megfigyelnék, hogyan válnak tudatossá ezek a határok, akkor éppen a határok tudatában találnák meg a határok meghaladásának képességét.

Ebben a tömör kötetben Steiner felsorakoztatja érveit e nézet mellett, sőt, elkezdi annak kifejtését, hogyan jutunk el a gondolkodáson túl magának a gondolkodásnak a megfigyeléséig.

Goethe ismeretelmélete elengedhetetlen olvasmány Rudolf Steiner Intuitív gondolkodás mint spirituális út című korszakalkotó művének mélyebb megértéséhez: A szabadság filozófiája.

TARTALOM:

⬤ Bevezetés Christopher Bamfordtól.

⬤ Előszó az 1924-es kiadáshoz Rudolf Steiner.

⬤ Előszó az első kiadáshoz (1886) Rudolf Steiner.

⬤ A. Előzetes kérdések

⬤  1. A kiindulópont.

⬤  2. Goethe tudománya Schiller módszere szerint.

⬤  3. Tudományunk célja.

⬤ B. Tapasztalat

⬤  4. A tapasztalat fogalmának megalapozása.

⬤  5. A tapasztalat lényegének vizsgálata.

⬤  6. A tapasztalat mint teljesség téves felfogásának korrigálása.

⬤  7. Az egyes olvasók egyéni tapasztalata.

⬤ C. Gondolkodás

⬤  8. A gondolkodás mint a Tapasztalaton belüli magasabb rendű Tapasztalat.

⬤  9. Gondolkodás és tudatosság.

⬤  10. A gondolkodás belső természete.

⬤ D. Tudás

⬤  11. Gondolkodás és érzékelés.

⬤  12. Értelem és ész.

⬤  13. A megismerés aktusa.

⬤  14. A megismerés és a dolgok végső alapja.

⬤ E. A természet megismerése

⬤  15. A szervetlen természet.

⬤  16. A szerves természet.

⬤ F. A humán tudományok

⬤  17. Bevezetés: Elme és természet.

⬤  18. Pszichológiai megismerés.

⬤  19. Az emberi szabadság.

⬤  20. Optimizmus és pesszimizmus.

⬤ G. Következtetés

⬤  21. Tudás és művészi alkotás.

⬤ Jegyzetek az 1886-os első kiadáshoz)

⬤ Jegyzetek az 1924-es kiadáshoz

A Theory of Knowledge a Grundlinien einer Erkenntnistheorie der Goetheschen Weltanschauung, mit besonderer Rucksicht auf Schiller (GA 2) német fordítása. Korábbi fordításai A megismerés tudománya (1988) és A megismerés elmélete implicit Goethe világfelfogásában címmel jelentek meg: Fundamental Outlines with Special Reference to Schiller (1940).