Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 7 olvasói szavazat alapján történt.
For a Pragmatics of the Useless
Ami a jövőben, beláthatatlanul, hasznot hozhat, az most radikálisan haszontalan.
Aminek most van hatása, az nem feltétlenül hasznos, ha átesik a hézagokon. A For a Pragmatics of the Useless című könyvében Erin Manning azt vizsgálja, hogy mi esik ki a már ismert funkciók és a már kialakult értékmércék hatóköréből, de nem azért, mert nincs benne potenciál, hanem mert túl sok van belőle.
A figurák sokfélék: az infrathin, a művészi, a proprioceptív tapintás, a neurodiverzitás, a fekete élet. Az utóbbi kettő körül egy központi refrén visszhangzik: „minden fekete élet neurodiverz élet”. Ez nem egyenlet, hanem a „közelség közelítése”.
Manning megmutatja, hogy a neurotipikusság és a fehérség együttesen hogyan alkotják a létezés normatív alapvonalát. Manning F lix Guattarival párbeszédben, a fekete radikális hagyomány fekete életről szóló beszámolóira és a fekete szocialitás esztétikájára támaszkodva a több-az-túl „skizoanalízisét” javasolja, feltérképezve az élet és a tanulás más módjainak technikáinak sokaságát.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)