A hülyeség paradoxona: A funkcionális hülyeség ereje és buktatói a munkahelyen

Olvasói vélemények

Mats Alvesson és Andre Spicer The Stupidity Paradox című tanulmánya a „funkcionális hülyeség” fogalmát vizsgálja a munkahelyi környezetben, és azt állítja, hogy bár rövid távú előnyökkel járhat, gyakran hosszú távú hátrányokat okoz a szervezeteknek. A könyv feltárja azokat a jelenségeket, amelyek az egyébként intelligens egyének irracionális viselkedésének hátterében állnak, és megkérdőjelezi a kritikus gondolkodást és az innovációt elfojtó vállalati kultúrákat. Míg számos kritika dicséri a szerzőket éleslátó elemzésükért és elgondolkodtató koncepcióikért, néhányan kritizálják a könyvet ismétlődése és tudományos hangvétele miatt.

⬤ Éleslátó elemzést nyújt a szervezetek funkcionális ostobaságáról.
⬤ Elmélkedésre ösztönöz a munkahelyi folyamatokról és viselkedésmódokról.
⬤ Meggyőző érveket hoz fel a kritikus gondolkodás figyelmen kívül hagyásának hosszú távú költségei mellett az üzleti életben.
⬤ Friss nézőpontot kínál a szervezeti kultúra és a vezetési gyakorlatok tekintetében.
⬤ Az olvasókat átélhető példákkal és a való világgal való összefüggésekkel vonzza.

⬤ Részben ismétlődik, egyes olvasók unalmasnak találják.
⬤ Az akadémikus hangvétel nem minden közönség számára vonzó, mivel túlságosan elméleti jellegűnek tűnik.
⬤ Az utolsó fejezet, amely a megoldásokkal foglalkozik, elsietettnek és kevéssé mélynek tűnik.
⬤ Az írás minőségével és az anyag szervezésével kapcsolatos kritikák.
⬤ Egyes olvasók úgy érzik, hogy a könyv nem ad elég gyakorlatias útmutatást a funkcionális ostobaság leküzdéséhez.

(47 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Stupidity Paradox: The Power and Pitfalls of Functional Stupidity at Work

Könyv tartalma:

Miért csinálnak az okos emberek hülyeségeket a munkahelyükön? Üdvözöljük a funkcionális hülyeség gondolatában. A funkcionális hülyeség katasztrofális lehet.

Szervezeti összeomlást, pénzügyi összeomlást és technikai katasztrófát okozhat. És számtalan mindennapos példa van arra, hogy a szervezetek elfogadják a kétes, abszurd és egyenesen idióta dolgokat, a fenntarthatatlan vezetési hóbortoktól kezdve a vezetői kultuszon át a márkára és az imázsra való túlzott hagyatkozásig. Pedig egy adag ostobaság hasznos lehet, és rövid távon jó eredményeket hozhat: táplálhatja a harmóniát, ösztönözheti az embereket, hogy végezzék a munkájukat, és elősegítheti a sikert.

Ez a hülyeség paradoxona. A The Stupidity Paradoxon a funkcionális hülyeség előnyeivel és hátrányaival foglalkozik.

Megtudhatja, hogy mitől lesz egy munkahely esztelen, miért lehet a hülyeség rövid távon jó dolog, de hosszabb távon katasztrófa, és hogyan teheti a munkahelyét egy kicsit kevésbé ostobává azáltal, hogy megkérdőjelezi a meggondolatlan konformizmust. Megmutatja, hogyan lehet a munkahelyi harmóniát és cselekvést kiegyensúlyozni a megkérdőjelezés és a kihívás kultúrájával.

A könyv ébresztő hívás az okos szervezetek és az okosabb emberek számára. Arra ösztönöz, hogy intelligenciánkat teljes mértékben használjuk fel a személyes elégedettség, a szervezeti siker és a társadalom egészének virágzása érdekében.