Optimizing Play: Why Theorycrafting Breaks Games and How to Fix It
Egy váratlan megközelítés arról, hogyan működnek a játékok, mi a tétjük, és hogyan kerülhetik el a játéktervezők az optimalizálás csapdáit.
Az optimalizálás folyamata a játékokban jó dolognak tűnik - ki ne akarná megtalálni a leghatékonyabb módját a játéknak és a győzelemnek? Ahogy Christopher Paul az Optimizing Play című könyvében érvel, az optimalizálás azonban néha a közösek tragédiáját kockáztatja, amikor az egyének számára jó cselekedetek mindenki más számára veszélyeztetik a játék általános állapotát. Mint kifejti, a játékosok akaratlanul is korlátozzák a játékot, amikor elméleteket gyártanak, és optimális döntéseket keresnek. A meta, vagyis a rendelkezésre álló leghatékonyabb taktika kialakításának folyamata strukturálja a döntéshozatalt, ami a játék stagnálását okozza. Egy "állott" meta azt a benyomást kelti, hogy a játék megoldott, és a játékosok elfordulhatnak a játéktól.
A játéktudományok, a retorika, a tudománytörténet, az ökológia és a játékelméleti irodalom meglátásaira támaszkodva Paul az optimalizálás problémáját vizsgálja egy sor videojátékban, többek között az Overwatch, a FIFA/EA Sports FC, az NBA 2K, a Clash Royale, a World of Warcraft és a League of Legends játékokban. Kiterjedten merít a sportban alkalmazott adatelemzésből is, ahol a probléma tovább fejlődött, és még a videojátékoknál is nehezebben megoldható, tekintve, hogy a sportcsapatok mennyi pénzt fektetnek be az előny megtalálására. Végül Paul konkrét és konkrét javaslatokat tesz arra vonatkozóan, hogyan lehet úgy fejleszteni a játékokat, hogy elkerüljük az ámokfutó optimalizálás csapdáját.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)