A judaizmus rejtélyei IV: Több mint 100 téves elképzelés Istenről és a Bibliáról

Olvasói vélemények

Israel Drazin rabbi „A judaizmus misztériumai IV” című könyve a judaizmusról, a Tóráról és a bibliai elbeszélésekről szóló különféle tévhitekkel foglalkozik. Racionális megközelítést mutat be a zsidó gyakorlatok és bibliai szövegek megértéséhez, és arra ösztönzi az olvasót, hogy kritikusan értékelje a bevett hiedelmeket.

A könyv jól kutatott, a judaizmus témáinak széles körét átfogóan tárgyalja, és új betekintést nyújt a hagyományos elbeszélésekbe. Az alkalmi olvasók és a tudósok számára egyaránt hozzáférhető. A szerző, aki szemlélődő ortodox zsidó és polihisztor, a történelmi elemzés és a filozófiai vizsgálódás keverékét mutatja be, ami elgondolkodtatóvá és tanulságossá teszi a könyvet. Az olvasók nagyra értékelik az indexet és a forrásoldalakat, amelyek megkönnyítik a mélyebb megértést.

Néhány olvasó úgy érzi, hogy a könyv kihívást jelentő gondolatai ellentmondásosak lehetnek, vagy nem széles körben elfogadottak ortodox körökben. A kritikusok szerint nem biztos, hogy tetszeni fog azoknak, akik a Tóra hagyományos értelmezését részesítik előnyben. Ezenkívül a témák összetettsége túlterhelheti a bibliatudományban járatlan olvasókat.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Mysteries of Judaism IV: Over 100 Mistaken Ideas about God and the Bible

Könyv tartalma:

A Bibliának van egy olyan stílusa, amelyet a legtöbb ember nem ismer, és ennek következtében nem értik meg, hogy mit mond a Biblia. Ez sok esetben azt eredményezi, hogy félreértik a judaizmust.

Az alábbiakban néhány példát mutatunk be. A Tóra nem mond el mindent, és sok mindent az olvasó fantáziájára bíz. A történetekbe gyakran keverednek más, egymástól független történetek, függetlenül attól, hogy a betoldásnak nincs semmi köze a fő történethez.

A Szentírás gyakran ismétli önmagát.

A Tórában a legtöbb számadatot vitathatóan eltúlozzák, hogy kiemeljék az eseményt. Az ismétlés gyakran úgy tűnik, hogy jelentős mértékben ellentmond egy korábbi leírásnak.

Gyakran fordulnak elő különbségek a helyesírásban. Jó példa erre a Dekalog két változata. Sok bibliai szó jelentését csak találgatni tudjuk.

A Tórát a keresztények fejezetekre osztották. A zsidók a legtöbb ilyen felosztást elfogadták, még ha nem is mindig racionálisak. Rabbi Akiva, Rashi, a legtöbb zsinagógai prédikáció és mások ragaszkodnak ahhoz, hogy a Tóra isteni nyelven szól, Isten pontosan azt mondja, amit Isten mondani akar.

Rabbi Ismáel, Maimonidész, ibn Ezra és sokan mások azt a nézetet vallják, hogy a Tóra emberi nyelven beszél, és az ismétlések nem tanítanak új tanulságokat, hanem csak a hangsúlyozás vagy hasonló okok miatt ismétlődnek. Egyes kommentátorok, mint például Nachmanidész, meg vannak győződve arról, hogy a Tóra misztikus kódban van megfogalmazva.

A Szentírás gyakran, de röviden ír le egy eseményt, kihagyva a részleteket, amelyeket később, amikor az esemény története megismétlődik, hozzáad. A rabbik és a tudósok között is megoszlik a vélemény, hogy bizonyos bibliai történetek vagy események valójában történelem, álom vagy példázat. A bibliai történeteket jobban megérthetjük, ha összehasonlítjuk őket más hasonló történetekkel a Bibliában és a Biblián kívül.

A 3, 7 és 10 számok (az első kettő kombinációjaként) gyakran előfordulnak.