Olvasói vélemények
Összegzés:Michael J. Kruger könyve az Újszövetség kánonjának kialakulását vizsgálja tudományosan, mégis közérthetően, és az Újszövetség tekintélyének belső, nem pedig a későbbi egyházi hatóságok által ráerőltetett külsődleges értelmezése mellett érvel. Belemerül a történelmi vitákba, kritikával illeti az ellentétes nézeteket, és hangsúlyozza, hogy a korai egyház a szövegeket ihletettnek ismerte el. Bár a könyv jól kutatott és informatív, egyes olvasók számára sűrűnek tűnhet, és a tudományos írásmóddal való ismerkedést igényel.
Előnyök:A könyv jól kutatott, lebilincselő, és világos érveket mutat be. Hatékonyan ötvözi a tudományos alaposságot a hozzáférhetőséggel, és érthető módon tárgyalja az összetett témákat. Sok olvasó értékeli, hogy a szerző tisztelettudóan foglalkozik az ellentétes nézetekkel, valamint a közölt információk mélységét, így a könyv értékes forrás az Újszövetség kánonjának története és tekintélye iránt érdeklődők számára.
Hátrányok:A könyv egyes részei a laikus olvasók számára talán túlságosan is technikai jellegűek lehetnek, mivel kiterjedt lábjegyzeteléssel és a görög kifejezések fordítás nélküli használatával. A tudományos stílus a sűrűség határát súrolhatja azok számára, akik lazább áttekintést keresnek. Emellett néhány olvasó megjegyezte, hogy a téma előzetes ismerete nélkül nehéz lehet a könyv megértése.
(50 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Question of Canon: Challenging the Status Quo in the New Testament Debate
Könyv tartalma:
Sok éve az újszövetségi kánon témája áll kutatásom és írásom középpontjában. Ez egy izgalmas kutatási terület, amely olyan kérdéseket vizsgál, amelyek régóta foglalkoztatják a tudósokat és a laikusokat egyaránt, nevezetesen azt, hogy mikor és hogyan vált ez a 27 könyv új szentírási letétnek tekinthetővé.
Az újszövetségi kánon története azonban nagyobb, mint a „mikor” és a „hogyan” kérdése. Ez a történet a „miért”-ről is szól, ami talán a legalapvetőbb. Miért volt a keresztényeknek egyáltalán kánonjuk? Vajon a kánon a második vagy harmadik századi egyház valamilyen későbbi döntése vagy intézkedése miatt létezik? Vagy sokkal természetesebben magából a korai keresztény hitből keletkezett? A kánon külső vagy belső jelenség volt?
Ezekre a kérdésekre keresi a választ ez a könyv. És ezek nem mikro-, hanem makrokérdések. Alapvető és paradigmatikus kérdéseket feszegetnek azzal kapcsolatban, ahogyan a kánonra tekintünk. Arra kényszerítenek bennünket, hogy átgondoljuk azt a tágabb keretet, amelyen keresztül a kutatásainkat végezzük - akár tudatosult bennünk, hogy van ilyen keretünk, akár nem.
Természetesen nem mi vagyunk az elsők, akik ilyen kérdéseket tesznek fel azzal kapcsolatban, hogy miért van kánonunk. Sőt, sok tudós számára ez a kérdés már eldőlt. A ma uralkodó nézet, mint alább látni fogjuk, az, hogy az Újszövetség egy külsődleges jelenség; egy későbbi egyházi fejlesztés, amelyet az eredetileg más célból írt könyvekre erőltettek rá. Ez az a keret, amelyen keresztül a modern tudományosság nagy része működik. E kötet célja pedig az, hogy feltegye a kérdést, vajon meggyőző-e ez a keret. Az biztos, hogy nem könnyű feladat megkérdőjelezni a status quo-t egyetlen tudományos területen sem. De nem szabad félnünk attól, hogy kemény kérdéseket tegyünk fel. Hasonlóképpen, a konszenzusos álláspontnak sem szabad félnie attól, hogy feltesszük őket.
