A kapitalizmus feltalálása: A klasszikus politikai gazdaságtan és a primitív felhalmozás titkos története

Olvasói vélemények

Michael Perelman „A kapitalizmus feltalálása” című könyve a kapitalizmus kritikai elemzését mutatja be, azt állítva, hogy a kapitalizmus eredete az erőszakban és a parasztok szisztematikus kisajátításában gyökerezik. A recenzensek szerint a könyv tanulságos, elgondolkodtató és fontos a kapitalizmus tényleges történetének megértéséhez. A könyvet azonban kritizálták, hogy érvei nem következetesek, egyes területeken nem tartalmaz konkrét bizonyítékokat, és túlságosan hosszú.

⬤ Szemléletformáló perspektíva a kapitalizmusról
⬤ értékes kritikát fogalmaz meg a politikai közgazdászokkal szemben
⬤ jól kutatott és megírt
⬤ fontos a történelmi összefüggések megértéséhez
⬤ korrekt árfekvés
⬤ általában véve informatív olvasmány.

⬤ Egyesek szerint nem a legkönnyebben olvasható
⬤ ellentmondásos érvelés tapasztalható
⬤ bizonyos részekből hiányoznak a meggyőző történelmi bizonyítékok
⬤ rövidíteni lehetne, mivel ismétlődik
⬤ egyes alakokra, például Adam Smith-re való túlzott összpontosítás érzékelhető.

(19 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Invention of Capitalism: Classical Political Economy and the Secret History of Primitive Accumulation

Könyv tartalma:

A klasszikus politikai gazdaságtan megalkotói - Adam Smith, David Ricardo, James Steuart és mások - olyan diskurzust hoztak létre, amely megmagyarázta a kapitalizmus logikáját, eredetét és sok tekintetben alapvető helyességét. E diskurzus nagy szövegeiben azonban ezek az írók lekicsinyelték a kapitalizmus létrejöttének egy döntő fontosságú feltételét: Ahhoz, hogy a kapitalizmus sikeres legyen, a parasztoknak fel kellett hagyniuk önellátó életmódjukkal, és bérért kellett dolgozniuk egy gyárban. Miért tennék ezt önként?

Nyilvánvaló, hogy nem önként mentek. Ahogy Michael Perelman bemutatja, ugyanazok a közgazdászok aktív támogatásával kényszerítették őket a gyárakba, akik elméleti állításokat tettek a kapitalizmusról, mint önkorrekciós mechanizmusról, amely kormányzati beavatkozás nélkül is virágzik. Ezek az emberek, közvetlenül ellentmondva a laissez-faire elveknek, amelyeket állításuk szerint vallottak, olyan kormányzati politikát támogattak, amely megfosztotta a parasztságot az önellátás eszközeitől, hogy a kisgazdákat bérmunkára kényszerítse. Annak bemutatására, hogy Adam Smith és a többi klasszikus közgazdász, úgy tűnik, szándékosan elfedte a munka feletti ellenőrzés természetét, és hogy a vidéki parasztság gazdasági függetlenségét támadó politikákat alapvetően a primitív felhalmozás elősegítésére tervezték, Perelman naplókat, leveleket és a klasszikus közgazdászok gyakorlatiasabb írásait vizsgálja. Azt állítja, hogy ezek a magánjellegű és gyakorlati írások feltárják a klasszikus politikai gazdaságtan valódi szándékait és céljait - a vidéki parasztság elválasztását a földhöz való hozzáféréstől.

A klasszikus politikai gazdaságtan történetének ez az újraolvasása fontos fényt vet a kapitalizmusnak a jelenlegi világuralomra való felemelkedésére. A politikai gazdaságtan és a marxista gondolkodás történészei úgy találják majd, hogy ez a könyv bővíti a kapitalizmus ipari korszakban való térnyerésének megértését.