Értékelés:
A kritikák dicsérik Ellen Wood könyvét a kapitalizmus angliai eredetének alapos feltárása miatt, kiemelve annak intellektuális szigorát és történelmi szintézisét. Néhány kritikus azonban megjegyzi, hogy a könyv végére a szerző az idealizmus felé hajlik, és a szocializmusról egy kissé utópisztikus víziót mutat be, ami csökkenti a könyv általános hatását.
Előnyök:A könyvet úgy jellemzik, mint a kapitalizmus eredetének briliáns intellektuális feltárását, kecses és elemző írással. Szintetizálja a különböző történelmi értelmezéseket, és a kapitalizmus fejlődésének lokalizált szemléletét adja, megkérdőjelezve a meglévő narratívákat. A recenzensek elismerően nyilatkoznak a gondolatébresztő gondolatokról és arról, hogy Wood munkája jelentős hatást gyakorol a kortárs történelmi materialista tudományosságra.
Hátrányok:Az egyik recenzens csalódottságának ad hangot amiatt, hogy a vége felé Wood a szocializmusról egy idealista nézetet mutat be, amelyet a fogalom eltorzításának tart. Ezt a nézőpontot túlságosan utópisztikusnak és a gazdagokkal szembeni személyes keserűségre utalónak tartják, ami aláássa a könyv tudományos alaposságát.
(3 olvasói vélemény alapján)
The Pristine Culture of Capitalism: A Historical Essay on Old Regimes and Modern States
A kapitalizmus Angliában született, a modernitás uralkodó nyugati felfogása azonban máshonnan származik, nevezetesen Franciaországból, a "polgári" társadalom történelmi modelljéből. Ellen Meiksins Wood ebben az élénk és széles körű könyvében amellett érvel, hogy az, ami állítólag a polgári modernitás megtestesítője volt, különösen a "modern" állam és politikai kultúra megjelenése a kontinentális Európában, a prekapitalista társadalmi tulajdonviszonyok fennmaradását jelezte. Ezzel szemben Angliában a "modern" állam és politikai diskurzus hiánya a fejlett kapitalizmus jelenlétéről tanúskodott. A brit gazdaság alapvető hibái nem csupán a megállt fejlődés tünetei, hanem magának a kapitalista rendszernek az ellentmondásai. Wood szerint Nagy-Britannia ma Európa legátfogóbb kapitalista kultúrája.
A gazdaság- és politikatörténetet az eszmetörténettel összefonva Wood az aktuális viták széles spektrumát járja körül, a "Nairn-Anderson-tézisektől" J. C. D. Clark és Alan Macfarlane hozzájárulásáig, és a témák széles skáláján mozog: a brit kapitalizmus és a francia abszolutizmus fejlődése; az állam, a nemzet és szimbolikus reprezentációik; forradalom és hagyomány; az angol beszéd kulturális mintái, urbanizmus, ruralizmus és a tájképi kert; a szuverenitás, demokrácia, tulajdon és haladás eszméi.
Ez a könyv éppúgy érdekes és provokatív lesz a kortárs kapitalizmus megfigyelői számára, mint a kora újkori Európa vagy a nyugati politikai gondolkodás történészei számára.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)