Értékelés:
A könyv részletesen bemutatja a kínai írásrendszer modernizálásával járó kihívásokat és innovációkat, a történelmi összefüggéseket és a technológiai fejlődést ötvözve. A könyv feltárja, hogy Kína hogyan vezette át ideográfiai írását a digitális korszakba jelentős politikai változások közepette, részletesen bemutatva a különböző befolyásos személyiségeket és hozzájárulásukat.
Előnyök:A könyv lenyűgöző áttekintést nyújt a kínai írásrendszerek történetéről, beleértve a politikai szempontokat és a technológiai fejlődést is. Sok olvasó értékeli a lebilincselő elbeszélést és az információk mélységét. Betekintést nyújt abba, hogyan terjedt el az írásbeliség Kínában, és milyen küzdelmek árán sikerült a hagyományos írásmódokat a modern technológiához igazítani.
Hátrányok:Számos kritika megemlíti az illusztrációk hiányát, amelyek javították volna az olvasó megértését, különösen a típusok és az írásrendszerek tekintetében. Néhány olvasó úgy érezte, hogy a politikatörténet nem eléggé ki van dolgozva vagy túlságosan leegyszerűsített, és a nyelvi leírások pontatlanságát is kifogásolták. Néhányan úgy találták, hogy a tartalom inkább a témában már jártas olvasóknak szól, ami korlátozza a hozzáférhetőséget.
(34 olvasói vélemény alapján)
Kingdom of Characters: The Language Revolution That Made China Modern
PULITZER-DÍJ DÖNTŐS.
A New York Times Notable Book of 2022.
Mi kell ahhoz, hogy újra feltaláljunk egy nyelvet?
A meteorszerű felemelkedés után Kína ma a világ egyik legerősebb nemzete. Alig egy évszázaddal ezelőtt még egy omladozó birodalom volt, ahol az írástudás csak néhány elitembernek volt fenntartva, miközben a világ hatalmas technológiai átalakuláson ment keresztül, ami azzal fenyegetett, hogy lemaradnak. A Kingdom of Characters című könyvében Jing Tsu azt állítja, hogy Kína legnagyobb kihívása a nyelvi kihívás volt: az évszázados küzdelem, hogy a félelmetes kínai nyelvet elérhetővé tegye a globális kereskedelem és a digitális technológia modern világa számára.
A Kingdom of Characters a kínai nyelvet újra feltaláló bátor újítók nyomába ered, köztük egy száműzött reformer, aki halálos ítéletét kockáztatva kiállt a mandarin nemzeti nyelvvé tételéért, egy kínai-muszlim költő, aki megalapozta Mao elnök fonetikus írásrendszerét, és egy számítógépes mérnök, aki egy börtöncella padlójáról, egy teáscsésze fedelén dolgozta ki a kínai írásjegyek beviteli kódjait. Az ő eredményeik nélkül Kína talán soha nem vált volna azzá a domináns hatalommá, amelyet ma ismerünk.
Tsu életnagyságú karakterekkel és Kína viharos huszadik századának főbb eseményeinek váratlan perspektívájával mutatja be, hogy a nyelv egyszerre tökéletesítendő technológia és finom, de erőteljes hatalom, amelyet gyakorolni és kiterjeszteni kell.
