A kastély

Olvasói vélemények

A „Kúria” című könyv egy rövid, de erőteljes példázat az önzetlenségről, a szolgálatról és az igazi kereszténységről, amely a karácsonyi témát járja körül. Arra ösztönzi az olvasókat, hogy gondolkodjanak el életük döntéseiről, és helyezzék előtérbe az adakozást az anyagi törekvésekkel szemben. Míg számos kritika dicséri a felemelő üzenetet és az elgondolkodtató jelleget, néhányan rámutatnak az elavult nyelvezet és a szerkesztési problémák kihívásaira.

⬤ Felemelő üzenet az önzetlenségről és az adakozás igazi szelleméről
⬤ életválasztásain való elmélkedésre ösztönöz
⬤ az „Egy karácsonyi ének”-hez hasonló
⬤ rövid és közérthető
⬤ jól bevált ünnepi hagyomány
⬤ szép és tartalmas minden korosztály számára.

⬤ Az elavult nyelvi stílus megnehezítheti az olvasást
⬤ több jelentés szerint egyes kiadásokban rossz szerkesztési és formázási problémák vannak
⬤ egyesek szerint a történet lassan indul.

(236 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Mansion

Könyv tartalma:

A Weightman-kastélyt nyugodt és visszafogott bőség jellemezte, ami nem a pénz elherdálásáról, hanem a megfontoltan alkalmazott gazdagságról árulkodott. Az Avenue egy olyan sarkán állt, ahol már nem volt divatos lakni, és az önelégültség és a félmegvetés kifejezésével nézte az üzleti élet dagadó áradatát.

A ház nem volt szép. A csokoládészínű kőből készült egyenes homlokzat, a súlyos párkányok, a széles, bámuló üvegablakok, a széles lépcső tetején lévő, faragott és bronzborítású mahagóni ajtók semmi olyat nem tartogattak, ami elbűvölte volna a szemet vagy lenyűgözte volna a képzeletet. De a maga módján tiszteletreméltó és impozáns volt. Mintha azt sugallta volna, hogy az ékszerészek, a molnárok, a cukrászok, a virágárusok, a képkereskedők, a szőrmekereskedők, a ritka és drága régiségek készítői, az élet luxuscikkeit forgalmazó kiskereskedők csillogó üzletei nem tartoznak egy olyan ház látókörébe, amelynek alapjait a nagy pénzügyek adták, és amely szó szerint és képletesen a Szent Petronius templom árnyékában épült.

Ugyanakkor volt valami önelégült és gratuláló abban, ahogyan a kastély megállta a helyét a változó szomszédságban. Szinte úgy tűnt, mintha egy kicsit felemelkedett volna a közeli magas épületek közé, mintha érezte volna a földterület emelkedő értékét, amelyen állt.

John Weightman olyan volt, mint a ház, amelybe harminc évvel ezelőtt építette be magát, és amelybe az eszményei és ambíciói bele voltak ágyazva. Önmagát teremtő ember volt. De önmaga megalkotásához egy nagyra becsült mintát választott, és a jóváhagyott szabályok szerint dolgozott. Nem volt benne semmi szabálytalan, megkérdőjelezhető, extravagáns. Szilárd, korrekt és méltán sikeres volt.

- A Henry Van Dyke által írt "The Mansion" című könyvből.