A kém, aki a szövetkezetből jött be: Melita Norwood és a hidegháborús kémkedés vége

Olvasói vélemények

A könyv érdekfeszítően tárja fel Melita Norwood kémnő életét a hidegháború idején, és a kémkedés és a politikai ideológiák bonyolult összefüggéseit járja körül. Bár részletes történelmi kontextust kínál, az olvasói tapasztalatok jelentősen eltérnek: egyesek szerint az elbeszélés lebilincselő és informatív, míg mások szerint unalmas és nem fókuszál magára Norwoodra.

Részletes történelmi betekintést nyújt a hidegháborús kémkedésbe, különös tekintettel Melita Norwoodra és a cambridge-i kémekre. Egyes olvasók nagyra értékelik az információk mélységét és azt, hogy az elbeszélés képes megvilágítani a történelem kevésbé ismert epizódjait. A könyvet egyesek szerint nehéz letenni, mivel lenyűgöző beszámolót nyújt egy látszólag hétköznapi nő rendkívüli titkos életéről.

Sok kritikus azt kifogásolta, hogy a könyv túlságosan a széles történelmi összefüggésekre összpontosít, nem pedig magára Norwoodra, ami csalódottságot okozott. Néhányan unalmasnak és rosszul megírtnak találták az elbeszélést, amelyből hiányzik a kémtörténetekhez kapcsolódó izgalom és drámaiság. Emellett olyan lényegtelen részletekre és technikai szempontokra is panaszkodtak, amelyeket jobban is be lehetett volna mutatni vagy el lehetett volna hagyni.

(28 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Spy Who Came in from the Co-Op: Melita Norwood and the Ending of Cold War Espionage

Könyv tartalma:

1999. szeptember 11-én a The Times című napilap címlapján jelent meg a Leleplezés: a csendes nő, aki 40 éven át árulta el Nagy-Britanniát.

A kém, aki a Co-opból jött be. ' Melita Norwood, az utolsó atomkém, végül a földre került, de 87 évesen már túl idősnek ítélték a vádemeléshez. Bűne: a Szovjetunió atombomba projektjének akár 5 évvel való lerövidítése.

Egy olyan időszakban, amikor a világ az atomfegyverek elterjedése okozta új dilemmákkal néz szembe, ez egy sokkal korábbi dráma figyelemre méltó története. A Hirosimára és Nagaszakira 1945 augusztusában mért atombombatámadások után a brit és amerikai hírszerzés 1953-ra becsülte a szovjet bomba gyártásának legkorábbi időpontját. Valójában a Szovjetunió 1948-ban kezdett el nukleáris fegyvereket gyártani, és 1949-ben tesztelt atombombát.

A Szovjetunió bombája egybeesett A hidegháború kezdetével, és az emberiséget a kihalással fenyegette. Melita Norwood tagja volt az egyik olyan kommunista kémhálózatnak Amerikában és Nagy-Britanniában, amely e tömegpusztító fegyverek biztosításával kihívást intézett Amerikához mint egyedüli szuperhatalomhoz a második világháború utáni korszakban. Ez a lenyűgöző könyv a kor kontextusába helyezi őt, és őt használja prizmaként és fókuszpontként, amelyen keresztül az egész miliőt vizsgálja.

Dr. DAVID BURKE a Titkos világ felemelkedésének felügyelője: Kormányok és hírszerző közösségek 1900 óta a Cambridge-i Egyetemen.