Értékelés:
A kritikák kiemelik, hogy a könyv a 18. századi angol kultúrát és annak a modern művészetre gyakorolt hatását vizsgálja, jól megalapozott történelmi elemzést ötvözve a lebilincselő írással. Míg sok kritikus értékeli az elbeszélés mélységét és élénkségét, néhányan csalódottságuknak adnak hangot bizonyos stilisztikai döntések és a szövegben érzékelt nőgyűlölet miatt.
Előnyök:A könyv jól megírt, informatív és szórakoztató, a 18. századi kultúrtörténet szemléletes bemutatását nyújtja. Részletesen elemzi a művészet, a kereskedelem és a társadalom kapcsolatát, és számos illusztrációval gazdagítja az olvasás élményét. A recenzensek tanulságosnak és élvezetesnek találták, és néhányan megjegyezték, hogy tudományos célokra is hasznos lehet.
Hátrányok:Néhány olvasó sűrűnek és bonyolultnak találta az írásmódot, és olyan technikai hibákat talált benne, mint a nem tetszetős betűtípus és a hosszú, bonyolult mondatok, amelyek megnehezítették a könyv követését. Emellett kritika érte a szerző alkalmi nőgyűlöletét és a nők 18. századi kulturális élethez való hozzájárulásának elismerésének hiányát.
(12 olvasói vélemény alapján)
The Pleasures of the Imagination: English Culture in the Eighteenth Century
A képzelet örömei az angol "magaskultúra" születését és fejlődését vizsgálja a tizennyolcadik században. Bemutatja az irodalmi és művészeti világ növekedését, amelyet a kiadók, színházi és zenei impresszáriók, képkereskedők és aukciósházak támogattak, és amelyet kávéházakban, koncerttermekben, könyvtárakban, színházakban és vidámparkokban mutattak be a közönségnek.
1660-ban kevés hivatásos író, zenész és festő volt, nem voltak nyilvános koncertsorozatok, galériák, újságkritikusok vagy kritikák. A tizenkilencedik század hajnalára mindannyian a nemzet kulturális életének részei voltak. John Brewer lebilincselő könyve elmagyarázza, hogyan történt ez, és újrateremti azt a világot, amelyben a tizennyolcadik századi angol művészet nagy alkotásai készültek.
Célja, hogy bemutassa, hogyan közvetítették az irodalmat, a festészetet, a zenét és a színházat az egyre inkább irántuk sóvárgó közönségnek. Felfedezi a Grub Street sikátorait és padlásszobáit, turkál a könyvesboltok és könyvtárak polcain, bekukkant a nyomdák kirakataiba és a művészek műtermeibe, és bepillant a Drury Lane és a Covent Garden kulisszái mögé.
Elvisz bennünket Gay és Boswell Londonjából, hogy meglátogassuk a vitaklubokat, költői köröket, báltermeket, koncerttermeket, zenei fesztiválokat, színházakat és gyűléseket, amelyek az angol provinciális városok kultúráját alkották, és megmutatja, hogyan vált a nemzeti táj Nagy-Britannia egyik legnagyobb kulturális kincsévé. Olyan képet tár elénk a XVIII.
századi angol művészeti és irodalmi életről, amely kevésbé ismerős, de meglepőbb, változatosabb és meggyőzőbb, mint bármely eddig látott.
