Értékelés:

A „The Emergence of the Modern State” című könyvről szóló kritikák kiemelik, hogy alaposan feltárja Nagy-Britannia 17. és 18. századi hatalomra jutását, a katonai, pénzügyi és közigazgatási rendszerek kölcsönhatására összpontosítva. A könyvet dicsérik, mert éleslátóan elemzi, hogyan alakult ki Nagy-Britannia pénzügyi-katonai állama, amelyet olyan történelmi események befolyásoltak, mint a dicsőséges forradalom. Ugyanakkor kritikák érik az egyes formátumú ábrák és táblázatok gyenge minőségét, ami rontja az általános olvasási élményt.
Előnyök:A könyv rendkívül informatív, jól kutatott, és tanulságos betekintést nyújt Nagy-Britannia politikai és katonai hatalmának fejlődésébe. A recenzensek elismerően nyilatkoznak John Brewer szakértelméről és világos írói stílusáról. Sokan alapvető fontosságúnak találták a brit történelem, valamint az adózás, a kormányzás és a katonai sikerek közötti dinamika megértéséhez. Nagyszerű forrásnak tartják mind a történészek, mind a kora újkori brit és amerikai történelemmel foglalkozó hallgatók számára.
Hátrányok:Néhány olvasónak nehézséget okozott a grafikonok és táblázatok olvashatósága, különösen a digitális platformokon, például a Kindle-en, ami miatt ezek a részek szinte értéktelenné váltak. Néhány vélemény arra is utal, hogy a könyv az alkalmi olvasók vagy a témában nem jártasak számára sűrű lehet.
(16 olvasói vélemény alapján)
Sinews of Power: War, Money and the English State, 1688-1783
Az angol történelemnek ez az erőteljes értelmezése teljesen új keretet ad annak megértéséhez, hogyan vált Nagy-Britannia a tizennyolcadik században nemzetközi nagyhatalommá.
John Brewer briliáns elemzése világossá teszi, hogy Nagy-Britannia európai katonai szerepvállalásának (és sikereinek) drasztikus növekedése, valamint kereskedelmi és birodalmi érdekeinek bővülése nem történhetett volna meg az adózás egyidejű radikális növekedése, a hiányfinanszírozás megugrása és a jelentős közigazgatás kiépülése nélkül. A háborúk és az adók átformálták az angol gazdaságot, és e drámai változások középpontjában egy olyan kérdés állt, amely még ma is erősen jelen van: a nemzet nagyhatalmi törekvései és az ilyen törekvések belföldi következményeitől - nevezetesen a szabadság elvesztésétől - való félelem közötti feszültség.