A kis eső országa

Olvasói vélemények

Mary Hunter Austin „A kis eső földje” című könyvének kritikái dicsérik a lírai és költői prózát, amely szemléletesen írja le a sivatagi tájat, a növény- és állatvilágot, valamint az ott élők életét. Az olvasók úgy találják, hogy a könyv mély kapcsolatot teremt a természettel, és olyan élményt nyújt, amely magával ragad. Néhányan azonban megjegyzik, hogy a leíró nyelvezet bősége időnként nyomasztó lehet, különösen azok számára, akiket kevésbé érdekelnek a botanikai részletek. Összességében a könyvet a természetről szóló írások klasszikusaként ünneplik.

⬤ A sivatagi táj gyönyörű és költői leírása
⬤ mélyreható elmélkedések a növényvilágról, az állatvilágról és az őslakos kultúrákról
⬤ erős helyérzetet kelt
⬤ magával ragadó és élénk írói stílus
⬤ a természetrajzi irodalom klasszikusának számít.

⬤ Túlságosan is leíró lehet, és elmerülhet a botanikai részletekben
⬤ egyes kiadások kisbetűsek, ami megnehezíti az olvasást
⬤ a szókincs egyes modern olvasók számára elavultnak tűnhet.

(73 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Land of Little Rain

Könyv tartalma:

A sivatag tartós vonzereje lenyűgözően jelenik meg ebben a költői tanulmányban, amely az amerikai délnyugat klasszikusává vált.

Az először 1903-ban megjelent mű Mary Austin (1868-1934), a termékeny regényíró, költő, kritikus és drámaíró munkája, aki egyben lelkes korai feminista, valamint az indiánok és a spanyol-amerikaiak bajnoka volt. Ma leginkább a Sierra Nevadától keletre fekvő, a Yosemite-tól a Death Valley-n át a Mojave-sivatagig délre húzódó, hatalmas, száraz, mégis figyelemre méltóan szép vidékeket bemutató, elbűvölő dicshimnuszáról ismert.

A tizennégy vázlatból álló könyvben növények, állatok, hegyek, madarak, égbolt, indiánok, aranyásók, városok és a sivatag más aspektusai szerepelnek, derűs, gyönyörűen modulált prózában, amely az élet és a halál időtlen körforgását közvetíti egy zord vidéken. Az olvasók soha többé nem fognak úgy gondolni a sivatagra, mint élettelen, kopár környezetre, hanem mint ritka, szigorú szépségű, növény- és állatvilágban gazdag helyre, amely tartósan elvarázsolja emberi lakóit.