Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv átfogó vizsgálatot nyújt a Ku Klux Klánról az 1920-as években, párhuzamot vonva a jelenlegi politikai légkörrel és nacionalista mozgalmakkal. Bár a könyvet dicsérik éleslátó történelmi elemzéséért és a modern kérdésekkel való kapcsolataiért, kritika érte a vélt elfogultság és a lebilincselő elbeszélés hiánya miatt.
Előnyök:⬤ Szemet gyönyörködtető történelmi betekintést nyújt, és összefüggéseket mutat a kortárs kérdésekkel.
⬤ Tájékoztatja az olvasókat a KKK történetének kevésbé ismert aspektusairól.
⬤ Kritikus gondolkodásra ösztönöz a nacionalizmusról és a populizmusról.
⬤ Néhány olvasó lenyűgözőnek és intellektuálisan ösztönzőnek találta.
⬤ Hasznos kutatási célokra.
Hátrányok:⬤ Elfogultnak és túlságosan a társadalmi kommentárokra, nem pedig a történelmi elemzésre összpontosítónak ítélték.
⬤ A könyv száraznak és a narratív elkötelezettség hiányának jellemzése.
⬤ Néhány olvasó szerint csalódást okozott, vagy nem felelt meg az elvárásaiknak.
⬤ Gyakorlati problémák a kapott példányokkal, például hiányzó oldalak vagy a védőborító hiánya.
(47 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Second Coming of the KKK: The Ku Klux Klan of the 1920s and the American Political Tradition
Könyv tartalma:
Az 1920-as évek elején új Ku Klux Klán alakult, amely kevésbé erőszakos, de ugyanolyan virulens leszármazottja volt az 1870-es évek viszonylag kis létszámú, terrorista Klánjának. A legtöbb amerikai számára ma már ismeretlen, hogy ez a "második Klán" nagyrészt a Mason-Dixon-vonal felett virágzott - négy-hatmillió tagból álló serege New Jerseytől Oregonig terjedt a kontinensen, és az intolerancia ideológiája a huszadik század folyamán meghatározta a főáramú nemzeti politika irányvonalát.
Amint Linda Gordon díjnyertes történész bemutatja, a második Klán ellenségei közé tartoztak a katolikusok és a zsidók éppúgy, mint az afroamerikaiak. Fanatizmusa intenzitásában, de nem fajtájában különbözött a többi amerikai WASP milliókétól. A fehér protestáns anyanyelvű, fehér protestáns állampolgárokra korlátozódó tagsága teljesen tisztességes volt, kisvállalkozókból, farmerekből, kézművesekből és szakemberekből állt, és körülbelül 1,5 millió nőt is magában foglalt. Sok klántag számára a tagság egyszerre jelentett tiltakozást az egyre inkább városiasodó társadalom ellen, és jelentett belépőt az új középosztályba.
Ez a Klán soha nem volt titkos, nyíltan toborzott, újsághirdetéseken, templomokban és extravagáns tömeges "amerikanizmus" felvonulásokon keresztül, amelyeket gyakran a Függetlenség Napján tartottak. Ezek a "Klonvokációk" tízezreket vonzottak, és tűzijátékot, repülőgépes mutatványokat, gyermekjátékokat és női süteményes versenyeket tartottak - és természetesen keresztégetéseket. A Klán még mintegy százötven újságot is ellenőrzött, valamint a Cavalier Motion Picture Company-t, amely Hollywood "erkölcstelen" - és zsidó - befolyása ellen igyekezett fellépni. A Klán jelentős politikai erővé vált, több ezer embert választott állami hivatalokba és több mint százat országos hivatalokba, miközben sikeresen lobbizott az 1924-es bevándorlásellenes Reed-Johnson törvényért.
Ahogy Gordon bemutatja, az 1920-as évek klánideológiájának témái nem aberráltak voltak, hanem kitörölhetetlen részei az amerikai történelemnek: a "100%-os amerikanizmus" és a karizmatikus szónokok, prédikátorok és cikkírók által terjesztett álhírek a nemzeti szövet részévé váltak. Szószólói a nagyvárosi liberálisokat, a "pénzsóvár zsidókat", a "pápa-imádó íreket" és az értelmiségieket gyalázták, amiért azok a jazzt, az ivást és az autókat népszerűsítik (mert ezek biztosították a fiatalok szexuális magánéletét).
A Klán 1926-os összeomlása nem volt kevésbé kirívó, amit a vezetők pénzügyi és szexuális korrupciója okozott, ami abban csúcsosodott ki, hogy David Stephensont, a Nagy Sárkányt elítélték titkárnője megerőszakolásáért és meggyilkolásáért, valamint a nő testrészeinek szétrágásáért. A keresztény értékek és a faji fanatizmus zseniális ötvözése a Klánban azonban még sokáig fennmaradt a szervezet hanyatlása után is, felerősítve a sokszínűségtől való félelmet, amely sokáig az amerikai történelem egyik meghatározó alárendeltje volt.
Dokumentálva azt, ami a huszadik század első felének legnagyobb társadalmi mozgalmává vált, A Ku Klux Klan második eljövetele feltárja az előzményeket, és segít megmagyarázni a mai intolerancia veszélyes vonzerejét.
