Olvasói vélemények
Összegzés:Linda Gordon „A nagy arizonai árvaelrablás” című könyve egy kevésbé ismert történelmi eseményt tár fel, amely árvák elrablását és annak a faji, nemi és társadalmi viszonyokkal való összefonódását vizsgálja a 20. század eleji Arizonában. Míg sok kritikus dicsérte a könyvet a részletes kutatás és a lebilincselő történetmesélés miatt, mások kritizálták, hogy túlságosan széleskörű, és nem koncentrál eléggé az árvák történetére.
Előnyök:⬤ Alapos kutatás és a történelem egy kevéssé ismert részének alapos feltárása.
⬤ Magával ragadó elbeszélői stílus, amely a történelmi tényeket és a történetmesélést ötvözi, olvasmányossá téve a könyvet.
⬤ Betekintést nyújt a kulturális, társadalmi és politikai tényezőkbe, valamint a faji dinamikába.
⬤ A pedagógusok visszajelzései szerint hasznos lehet oktatási segédanyagként.
Hátrányok:⬤ Néhány olvasó túl hosszúnak és sűrűnek találta a könyvet, ami miatt az árvák fő történetére nem tudott koncentrálni.
⬤ A terjedelmes történelmi kontextus túlterhelheti az alkalmi olvasókat.
⬤ Több kritika is jelezte, hogy hiányzik az árvák élményeinek érzelmi mélysége.
⬤ A cím félrevezető lehet, mivel a könyv az elrabláson túl szélesebb témakört is felölel.
(29 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Great Arizona Orphan Abduction
Könyv tartalma:
1904-ben New York-i apácák negyven ír árvát hoztak egy távoli arizonai bányásztáborba, hogy katolikus családoknál helyezzék el őket. A katolikus családok mexikóiak voltak, ahogy a lakosság többsége is. Hamarosan a város angoljai, akiket feldühített ez a "vegyes fajú" áthágás, önbíráskodó osztagot alakítottak, amely elrabolta a gyerekeket, és majdnem meglincselte az apácákat és a helyi papot. A katolikus egyház perelt, hogy visszakapja gyámoltjait, de az összes bíróság, beleértve az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságát is, az önbíráskodók javára döntött.
A Nagy arizonai árvarablás ezt a felkavaró és drámai történetet meséli el, hogy megvilágítsa a faji határok kialakulását a mexikói határ mentén. Az arizonai Clifton/Morenci a "vadnyugat" virágzó városa volt, ahol a bányák és kohók több ezer mexikói bevándorló munkást vonzottak. A faji falak megkeményedtek, ahogy a bányákból nagy üzlet lett, és a fehérség a felsőbbrendűség jelzőjévé vált. Ezek az amúgy is ingatag faji és osztályviszonyok szenvedélyeket szítottak, amelyek az "árva incidensben" törtek ki. Clifton/Morenci angoljai számára egy fehér gyermek mexikói családhoz való elhelyezése egyenlő volt a gyermekbántalmazással, és az elrablásukat mentőakciónak tekintették.
Ennek a konfrontációnak mindkét oldalát nők kezdeményezték. A mexikói nők beleegyeztek, hogy befogadják ezeket az árvákat, egyrészt az egyházukat szolgálva, másrészt anyai előjogokat érvényesítve; az angol nők úgy vélték, hogy meg kell "menteniük" az árvákat, és ennek érdekében önbíráskodó osztagot szerveztek. Linda Gordon az amerikai történelem e majdnem elfeledett darabját elbeszélve ragyogóan újraalkotja és boncolgatja a családi és faji értékek kusza összefonódását, egy olyan lebilincselő történetben, amely a mai, a "gyermek legjobb érdeke" körüli konfliktusokra is visszhangzik.".
