Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv a komplexitáselméleten keresztül a közpolitika új megközelítését mutatja be, megkérdőjelezve a hagyományos neoklasszikus gazdasági keretet, és a piac és a kormányzat gazdasági dinamikában betöltött szerepének ötvözését javasolja. A recenzensek kiemelik a könyv meggyőző meglátásait, de kritizálják az utópisztikus ajánlásokat és az ismétléseket is.
Előnyök:⬤ A komplexitáselmélet lenyűgöző feltárása és alkalmazása a közpolitikában.
⬤ Kiegyensúlyozott perspektívát kínál, túllépve a szélsőséges piaci vagy kormányzati álláspontokon.
⬤ Innovatív az összetett gondolatok közérthető formában történő bemutatásában.
⬤ Felismeri a piacok és a kormányzati szerepek összefüggéseit.
⬤ Ösztönzi a rendszereken belüli önszabályozást és a helyi közösségi kezdeményezést.
Hátrányok:⬤ Az utópisztikus ajánlásokat egyes bírálók irreálisnak tartják.
⬤ A tartalmat ismétlődőnek és bizonyos összetett témák mélységének hiányát érzékelik.
⬤ Egyesek szerint a meglévő gazdasági elméletekhez képest kevés új ismeretet nyújt.
⬤ A neoklasszikus közgazdaságtan kritikái egyes tudósok számára megalapozatlannak tűnhetnek.
⬤ Az összetett rendszerek rövid tárgyalása nem nyújt megfelelő mélységet vagy konkrét politikai megoldásokat.
(9 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Complexity and the Art of Public Policy: Solving Society's Problems from the Bottom Up
Könyv tartalma:
Hogyan használhatók fel a komplexitással kapcsolatos elképzelések a hatékonyabb közpolitika kialakítására
A komplexitástudomány - amelyet a modern analitikai és számítási eredmények tesznek lehetővé - megváltoztatja a társadalmi rendszerekről és a társadalomelméletről való gondolkodásunkat. Sajnos a közgazdászok politikai modelljei nem tartanak lépést, és vagy a piaci fundamentalista vagy a kormányzati irányítás narratívájában ragadtak meg. Míg ezek a standard narratívák bizonyos esetekben hasznosak, más esetekben károsak, és elvonják a gondolkodást a kreatív, innovatív politikai megoldásoktól. A Komplexitás és a közpolitika művészete egy új, rugalmasabb politikai narratívát vázol fel, amely a társadalmat egy olyan összetett, fejlődő rendszerként képzeli el, amely nem irányítható, de befolyásolható.
David Colander és Roland Kupers leírja, hogyan ragadtak bele a közgazdászok és a társadalom a jelenlegi politikai keretbe, és új alternatívákat vázol fel a politikai kérdések megfogalmazására. A makacs problémákra eredeti megoldásokat kínáló, összetett elbeszélés a szélesebb körű filozófiai hagyományokra - például John Stuart Mill munkásságára - építve olyan kezdeményezéseket javasol, amelyeket a szerzők "aktivista laissez-faire" politikának neveznek. Colander és Kupers olyan innovatív, alulról felfelé irányuló megoldásokat dolgoz ki, amelyek új intézményi struktúrákon, például a haszonelvű vállalatokon keresztül az egyének szociális ösztöneit a társadalmi problémák megoldására irányítják, a nyereséget pedig a változás eszközévé, nem pedig céljává teszik. Azzal érvelnek, hogy a kormányzat központi szerepe ebben a komplexitási keretben az, hogy elősegítse egy olyan ökoszerkezet kialakulását, amelyen belül a társadalmi vállalkozói szellem különböző formái megjelenhetnek és kivirágozhatnak.
