A kormányzás két értekezése

Olvasói vélemények

John Locke „Két kormányzati értekezés” című művének felhasználói értékelései kiemelik a könyv történelmi jelentőségét, lényeglátó tartalmát és professzionális bemutatását. Vannak azonban kritikák egyes kiadásokkal kapcsolatban, amelyek félremagyarázzák a művet, a formázás technikai problémáival és a nyelvezet bonyolultságával kapcsolatban.

⬤ Lenyűgöző betekintést nyújt a 17. századi brit politikai kontextusba és Locke forradalmi tevékenységekben való részvételébe.
⬤ George H. Smith jól megírt forgatókönyve professzionálisan rögzített formában, teljes szereposztással.
⬤ Inspiráló és tanulságos tartalom, amely elősegíti az alapvető politikai elvek megértését.
⬤ Általánosan fontos politikai könyvnek tekintik, amely jelentős történelmi értékkel bír.

⬤ Egyes kiadások félrevezetőek, a cím ellenére csak a második értekezést tartalmazzák.
⬤ Panaszok a rossz formázás, az oldalszámozás hiánya és a nyomdai hibák miatt néhány példányban.
⬤ Az írásmód néha nehezen érthető, különösen azok számára, akik nem jártasak a politikai filozófiában.

(26 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Two Treatises of Government

Könyv tartalma:

Two Treatises of Government egy 1689-ben névtelenül megjelent politikai filozófiai mű, amelyet John Locke írt. Az Első értekezés Robert Filmer Patriarcha című művének mondatról mondatra történő cáfolataként támadja a patriarchalizmust, míg a Második értekezés Locke-nak a természetes jogokon és a szerződéselméleten alapuló civilizáltabb társadalomra vonatkozó elképzeléseit vázolja fel. A könyv a liberalizmus elméletének egyik legfontosabb alapműve.

Ez a kiadvány magának Locke-nak korábbi politikai műveit állítja szembe. Az 1660-ban írt Két traktátus a kormányzásról című művében Locke egy nagyon konzervatív álláspontot véd; Locke azonban ezt soha nem publikálta. 1669-ben Locke társszerzője volt a Fundamental Constitutions of Carolina című műnek, amely támogatja az arisztokráciát, a rabszolgaságot és a jobbágyságot. Egyesek vitatják, hogy a Carolina alaptörvényei mennyiben tükrözik Locke saját filozófiáját, illetve a gyarmat lordbirtokosainak filozófiáját; a dokumentum jogi dokumentum volt, amelyet annak a nyolc lordbirtokosnak írtak, akiknek II. Károly a gyarmatot adományozta. Ebben az összefüggésben Locke csak fizetett titkár volt, és úgy írta meg, ahogy egy ügyvéd írja a végrendeletet.

Two Treatises először névtelenül jelent meg 1689 decemberében (a korabeli nyomdai konvenciókat követve a címlapon 1690-es jelzéssel). Locke elégedetlen volt a számos hibával, és panaszt tett a kiadónál. Élete hátralévő részében az volt a szándéka, hogy a Két értekezés-t olyan formában adja ki újra, amely jobban tükrözi annak szándékolt értelmét. Peter Laslett, az egyik legjelentősebb Locke-kutató szerint Locke a nyomdászokat magasabb "tökéletességre" kötelezte, mint amit a kor technológiája lehetővé tett. Akárhogy is van, az első kiadás valóban tele volt hibákkal. A második kiadás még rosszabb volt, ráadásul olcsó papírra nyomtatták, és a szegényeknek adták el. A harmadik kiadás sokat javult, de Locke még mindig elégtelennek tartotta. A harmadik kiadást kézzel, kézzel javította, a negyedik kiadás kiadását pedig barátaira bízta, mivel meghalt, mielőtt az megjelenhetett volna.

A Két értekezés előszavában Locke bejelenti, hogy mit akar elérni, és azt is megemlíti, hogy eredeti tervezetének több mint a fele, amely az Első és a Második értekezés között helyezkedik el, menthetetlenül elveszett. (9) Peter Laslett azt állítja, hogy bár Locke 1689-ben hozzáadhatott vagy módosíthatott néhány részt, nem végzett semmilyen átdolgozást a hiányzó szakasz pótlására; azt állítja például, hogy az Első értekezés vége a mondat közepén megszakad.