A kutató elme: Az intellektuális erényekről és az erény-episztemológiáról

Olvasói vélemények

A „The Inquiring Mind” kritikái kiemelik a könyv ösztönző és intellektuálisan gazdagító tartalmát, hangsúlyozva az intellektuális erények fontosságát a tudás megszerzésében. A könyvet dicsérik az erény-episztemológiába való betekintéséért, valamint azért, mert kihívást jelent az olvasók számára a tudásról és az igazság kereséséről alkotott felfogása.

A könyv intellektuálisan ösztönző és kihívást jelentő, fontos betekintést nyújt az erény-episztemológiába. Magával ragadja az olvasókat, és az igazság iránti szeretetre ösztönöz, amely elengedhetetlen a bölcsesség megszerzéséhez. Az írás lebilincselő, különösen az utolsó fejezetekben.

Egyes recenzensek nehezen érthetik meg az összetett filozófiai fogalmakat, különösen, ha nem ismerik az ismeretelméletet. A konszenzus hiánya bizonyos filozófiai kérdésekben korlátnak tekinthető.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Inquiring Mind: On Intellectual Virtues and Virtue Epistemology

Könyv tartalma:

A The Inquiring Mind egy új hozzájárulás a "felelősségteljes" vagy jellemalapú erény-episztemológiához - az episztemológia olyan megközelítése, amelyben az olyan intellektuális jellemvonások, mint a nyitottság, a tisztességes gondolkodás, a kíváncsiság, az intellektuális bátorság, a szigor és a nagylelkűség központi és alapvető szerepet kapnak. Jason Baehr közérthető bevezetést nyújt az erény-episztemológiába és az intellektuális erényekbe, és két fő célt tűz ki.

Az első, hogy megvilágítsa az intellektuális erények természetét és szerkezetét, valamint a kognitív gazdaságban betöltött szerepüket. Ennek érdekében megvizsgálja az intellektuális erények és az intellektuális képességek, tehetségek, temperamentumok és készségek közötti különbséget, kidolgozza az intellektuális erények természetének "személyes érték" elbeszélését, ezt az elbeszélést több mással is szembeállítja, és két egyéni erényről nyújt elemzést: nevezetesen a nyitottságról és az intellektuális bátorságról. A második fő cél az, hogy számot adjon arról, hogy az intellektuális jellemerényekről való elmélkedésnek milyen szerepet kellene játszania az episztemológiában általában.

Baehr itt három fő állítást véd meg. Az első az, hogy az intellektuális erény fogalma nem érdemel központi vagy alapvető szerepet a hagyományos episztemológián belül.

A második az, hogy mindazonáltal másodlagos vagy háttérszerepet érdemel ebben az összefüggésben. A harmadik az, hogy az intellektuális karaktererények és az intellektuális életben betöltött szerepük egy olyan ismeretelméleti megközelítés alapját képezhetik, amely különbözik a hagyományos ismeretelmélettől, de kiegészíti azt.

Végül Baehr az intellektuális és az erkölcsi erények közötti kapcsolatot vizsgálja.