A lét és a semmi: Esszé a fenomenológiai ontológiáról

Olvasói vélemények

A könyv nagyra értékelt fordítása jól érzékelteti Sartre eredeti gondolatainak lényegét, bár az eredeti szöveghez való hűségét illetően megoszlanak a vélemények. Míg egyes olvasók nagyra értékelték a mély témákat és a filozófiai vitákat, mások kihívásnak találták a tartalmat, és úgy érezték, hogy olyan módon módosították azt, ami elvonja a figyelmet Sartre eredeti üzenetétől.

⬤ Nagyszerű fordítás, amely hatékonyan közvetíti Sartre művének jelentését és lényegét.
⬤ Gazdag és összetett témák, amelyek mély filozófiai elkötelezettségre ösztönöznek.
⬤ Lehetőséget ad a személyes reflexióra és párbeszédre a szöveggel.
⬤ Élvezetes azok számára, akik erősen érdeklődnek az egzisztencializmus és a filozófia iránt.

⬤ Néhány olvasó csalódott a Sartre eredeti szövegén végrehajtott módosítások miatt, beleértve a szükségtelen írásjelek megváltoztatását.
⬤ Kihívást jelentő olvasmánynak tekinthető, különösen azok számára, akiknek nincs formális filozófiai képzettségük.
⬤ A kritikusok szerint a könyv témái kevésbé relevánsnak vagy hatásosnak tűnhetnek a mai társadalomban.

(6 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Being and Nothingness: An Essay in Phenomenological Ontology

Könyv tartalma:

Jean-Paul Sartre L'tre et le Nant című műve, amely először 1943-ban jelent meg francia nyelven, a huszadik század egyik legnagyobb filozófiai műve. Ebben Sartre nem kevesebbet nyújt, mint az emberi lét zseniális és radikális bemutatását. Az angol filozófus és regényíró, Iris Murdoch írta egy barátjának az izgalomról: - Keats, Shelley és Coleridge felfedezése óta nem emlékszem semmi hasonlóra. Ez az új fordítás, az első több mint hatvan év óta, az olvasók új nemzedéke számára teszi elérhetővé a filozófia e klasszikus művét.

Sartre a Lét és a Semmiben úgy érvel, hogy ami életünknek jelentőséget ad, azt nem Isten vagy a természet határozza meg számunkra, hanem valami olyasmi, amiért mi magunk vagyunk felelősek. E nézet középpontjában Sartre radikális felfogása áll a tudatról és a szabadságról. Az emberi tudat távolról sem gondolataink és tapasztalataink belső, passzív tárolója, hanem folyamatosan kivetíti magát a külvilágba, és értelmet ad neki. Ezt azzal a nyugtalanító nézettel ötvözve, hogy az emberi létet a radikális szabadság és a választás megkerülhetetlensége jellemzi, Sartre olyan gondolatokkal és szereplőkkel ismertet meg bennünket, amelyek a filozófiai legendárium részei: a szorongás; az emlékezetes pincér rosszhiszeműsége a kávéházban; a szexuális vágy; és a Másik tekintete, amelyet Sartre híres leírása elevenít meg, amikor valaki egy kulcslyukon keresztül néz.

Mindenekelőtt azzal az érvelésével, hogy egyedül mi teremtjük értékeinket, és hogy az emberi kapcsolatokat reménytelen konfliktusok jellemzik, Sartre kemény és ellentmondásos képet fest erkölcsi univerzumunkról, amely ma is erősen rezonál.

Ez az új fordítás tartalmaz egy hasznos fordítói bevezetőt, egy átfogó tartalomjegyzéket és Richard Moran, az amerikai Harvard Egyetem Brian D. Young filozófiaprofesszorának előszavát.

Fordította Sarah Richmond, University College London, Egyesült Királyság.