Lét és Semmi: A fenomenológiai ontológia esszéje

Olvasói vélemények

A könyv vegyes kritikákat kapott: dicsérték a fordítás minőségét és a Sartre írásai által nyújtott betekintést, de kritizálták az eredeti szöveg módosításait és az átlagos olvasók számára nehézségi szintjét.

⬤ Nagyszerű fordítás, amely pontosan megragadja a szerző jelentését
⬤ a hangminőséget néhány olvasó dicsérte
⬤ a könyvet az egzisztencializmus mélyreható felfedezéseként ismerik el, amely elősegítheti a mély megértést és a párbeszédet.

⬤ Aggályok merültek fel a Sartre eredeti szövegén végrehajtott szükségtelen változtatások miatt
⬤ nehéz a formális filozófiai képzettséggel nem rendelkező átlagos olvasók számára
⬤ egyesek úgy érzik, hogy a témák kevésbé relevánsak a mai közönség számára.

(6 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Being and Nothingness: An Essay in Phenomenological Ontology

Könyv tartalma:

Jean-Paul Sartre L'tre et le Nant című műve, amely először 1943-ban jelent meg francia nyelven, a huszadik század egyik legnagyobb filozófiai műve. Ebben Sartre nem kevesebbet nyújt, mint az emberi lét zseniális és radikális bemutatását. Az angol filozófus és regényíró, Iris Murdoch írta egy barátjának az izgalomról: - Keats, Shelley és Coleridge felfedezése óta nem emlékszem semmi hasonlóra. Ez az új fordítás, az első több mint hatvan év óta, az olvasók új nemzedéke számára teszi elérhetővé a filozófia e klasszikus művét.

Sartre a Lét és a Semmiben úgy érvel, hogy ami életünknek jelentőséget ad, azt nem Isten vagy a természet határozza meg számunkra, hanem valami olyasmi, amiért mi magunk vagyunk felelősek. E nézet középpontjában Sartre radikális felfogása áll a tudatról és a szabadságról. Az emberi tudat távolról sem gondolataink és tapasztalataink belső, passzív tárolója, hanem folyamatosan kivetíti magát a külvilágba, és értelmet ad neki. Ezt azzal a nyugtalanító nézettel ötvözve, hogy az emberi létet a radikális szabadság és a választás megkerülhetetlensége jellemzi, Sartre olyan gondolatokkal és szereplőkkel ismertet meg bennünket, amelyek a filozófiai legendárium részei: a szorongás; az emlékezetes pincér rosszhiszeműsége a kávéházban; a szexuális vágy; és a Másik tekintete, amelyet Sartre híres leírása elevenít meg, amikor valaki egy kulcslyukon keresztül néz.

Mindenekelőtt azzal az érvelésével, hogy egyedül mi teremtjük értékeinket, és hogy az emberi kapcsolatokat reménytelen konfliktusok jellemzik, Sartre kemény és ellentmondásos képet fest erkölcsi univerzumunkról, amely ma is erősen rezonál.

Ez az új fordítás tartalmaz egy hasznos fordítói bevezetőt, egy átfogó tartalomjegyzéket és Richard Moran, az amerikai Harvard Egyetem Brian D. Young filozófiaprofesszorának előszavát.

Fordította Sarah Richmond, University College London, Egyesült Királyság.