Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv J. M. Coetzee karakterének, Elizabeth Costellónak átgondolt és összetett vizsgálata, amely az állatok jogainak, valamint a költészet és a filozófia kölcsönhatásának témáit járja körül. Gazdag meglátásokat tár elénk, de a teljes megértéséhez többszöri olvasásra lehet szükség.
Előnyök:⬤ J. M. Coetzee művének éleslátó kommentárja
⬤ átgondolt foglalkozás az állatok jogainak témáival
⬤ Mulhall egyedülálló filozófiai nézőpontja
⬤ jól megírt és jól artikulált
⬤ az irodalmi és filozófiai metszéspontok meggyőző elemzése.
Hátrányok:⬤ Összetett és potenciálisan átláthatatlan írásmód
⬤ egyes olvasók számára egyes részek, például a modernizmusról szóló értekezés kevésbé hasznos
⬤ a könyv sűrű és nehezen befogadható.
(3 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Wounded Animal: J. M. Coetzee and the Difficulty of Reality in Literature Anj. M. Coetzee and the Difficulty of Reality in Literature
Könyv tartalma:
1997-ben a Nobel-díjas író, J. M. Coetzee, akit meghívtak a Princeton Egyetemre, hogy előadást tartson az állatok erkölcsi helyzetéről, felolvasott egy regényt egy kiváló írónőről, Elizabeth Costellóról, akit meghívtak, hogy előadást tartson az állatok erkölcsi helyzetéről egy amerikai egyetemen. Coetzee előadásai 1999-ben jelentek meg The Lives of Animals (Az állatok élete) címmel, majd 2003-ban Elizabeth Costello című regényének részeként jelentek meg újra.
És mind az előadások, mind a regény számos befolyásos filozófus - köztük Peter Singer, Cora Diamond, Stanley Cavell és John McDowell - kritikai figyelmét is felkeltette.
A The Wounded Animal című könyvében Stephen Mulhall alaposan megvizsgálja Coetzee Costellóról szóló írásait, és azt, hogy a filozófusok miként reagáltak rájuk, különös tekintettel arra, hogy mind az irodalom, mind a filozófia erőteljesen mutatja be, hogy a valóságot reprezentálni próbálják, de nem sikerül - részben azért, mert a valóság ellenáll az ilyen megértési projekteknek, de azért is, mert a filozófia nem hajlandó megtanulni az irodalomtól, hogyan ismerhetné el legjobban ezt az ellenállást. Ennek során Mulhall az ész, a nyelv és a képzelet közötti kapcsolatokat, valamint az állatok erkölcsi státuszával, a halandóság jelentésével, a gonosz természetével és a vallás követelményeivel kapcsolatos konkrétabb etikai kérdéseket vizsgálja. A filozófia és az irodalom ősi vitája itt változatlan erővel és megújult jelentőséggel mutatkozik meg.
