A nagy Pán isten

Olvasói vélemények

A Nagy Isten Pán egy klasszikus horror novella Arthur Machentől, amely eredetileg 1894-ben jelent meg, és az okkultizmus, a természetfeletti és a valóság és egy rejtett misztikus világ kereszteződését járja körül. Míg egyes olvasók nagyra értékelik hangulatos történetmesélését és a későbbi szerzőkre, például H. P. Lovecraftra és Stephen Kingre gyakorolt hatását, mások kritizálják az antikizáló prózát, az összefüggéstelen elbeszélést és a horror közvetítésének tisztaságának hiányát.

⬤ Hangulatos és hangulatos történetmesélés
⬤ okkult képekben gazdag
⬤ befolyásos klasszikus horror irodalom
⬤ egyedi cselekményt kínál érdekes témákkal
⬤ a horror úgy bontakozik ki, hogy megmozgatja a képzeletet
⬤ néhány emlékezetes rész és karakterfejlődés.

⬤ Elavult írásmód, amely nehézséget okozhat a modern olvasóknak
⬤ a széttagolt elbeszélés nehézzé teszi a megértést
⬤ a tempó és a hosszú mondatok csökkenthetik az olvashatóságot
⬤ különféle formázási problémák, például gépelési hibák és következetlen idézőjelek
⬤ túlságosan is az utalásokra és a kétértelműségre hagyatkozhat, egyértelmű feloldás nélkül.

(309 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Great God Pan

Könyv tartalma:

A Nagy Isten Pán egy horror és fantasy novella a walesi író Arthur Machen. Machent egy walesi pogány templom romjainál szerzett élményei ihlették A nagy Pán isten megírására. A novella első fejezete 1890-ben jelent meg a The Whirlwind című folyóiratban. Machen később kibővítette A Nagy Isten Pán című novellát, és 1894-ben egy másik novellával, A legbelsőbb fény cíművel együtt könyv alakban is megjelent. A novella egy kísérlettel kezdődik, amelynek célja, hogy egy Mary nevű nőnek lehetővé tegye a természetfeletti világ meglátását. Ezt követi egy Helen Vaughan nevű nőt körülvevő, hosszú éveken át tartó rejtélyes események és halálesetek sorozatának elbeszélése. A végén a hősök szembeszállnak Helennel, és öngyilkosságra kényszerítik. Mielőtt meghal, a nő egy sor földöntúli átalakuláson megy keresztül, és kiderül, hogy természetfeletti lény.

Megjelenésekor a sajtó széles körben degeneráltnak és borzalmasnak ítélte a regényt, mert szexuális tartalmú, és a novella ártott Machen írói hírnevének. Az 1920-as évektől kezdve Machen művét kritikailag újraértékelték, és A nagy istenpán azóta a horror klasszikusaként szerzett magának hírnevet. Az irodalomkritikusok megjegyezték más tizenkilencedik századi szerzők hatását A nagy isten pánra, és eltérő véleményeket fogalmaztak meg arról, hogy a regény a gótikus fikció vagy a sci-fi példájának tekinthető-e vagy sem. A novella olyan horrorírók munkásságára volt hatással, mint Bram Stoker, H. P. Lovecraft és Stephen King, és kétszer is színpadra adaptálták.

1895-ben két Pán-paródiát adtak ki: Arthur Rickett "A sárga kúszó" és Arthur Sykes "A nagy Pán-démon" című művét. Mindkettő azt sugallja, hogy Machen "korlátozott képzelőerővel rendelkező" szerző, az utóbbi pedig őrült tudósként ábrázolja, aki degenerált irodalmat szabadít a gyanútlan közönségre. A Nagy Pán-istent 2008-ban a chicagói WildClaw Theatre Company vitte színpadra. A darabot Charley Sherman, a WildClaw művészeti igazgatója adaptálta és rendezte. Rosanne Rabinowitz Helen's Story (2013) című novellája Helen Vaughan szemszögéből meséli újra A nagy isten pán történetét. A Helen's Story feminista szemszögből íródott, és Shirley Jackson-díjra jelölték. A Nagy Pán istent Ross Crean zeneszerző kamaraoperává dolgozta át. A zeneszerzőtől szokatlan módon Crean maga írta az opera librettóját. A műből 2017-ben hangfelvétel jelent meg. A produkciót 2018-ban mutatta be a Chicago Fringe Opera. A Chicago Tribune John von Rhein szerint a Chicago Fringe Opera A nagy isten pán című előadásának színpadra állítása Helen Vaughant egyszerre ábrázolja a nemek közötti egyenlőség szimbólumaként és gonosz femme fatale-ként. (wikipedia.org)