Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 4 olvasói szavazat alapján történt.
The Pathway of Non-Duality: Advaitavada
Nem-dualizmus, dualizmus, monizmus, a Valós és a Valótlan, Parmenidész és látomása, Advaita Vedanta, metafizikai önmegvalósítás: ez csak néhány a témák közül, amelyeket Raffael kérdések és válaszok formájában megfogalmazott írásaiban tárgyal, és amelyeket ebben a kötetben gyűjtött össze. Érvényes megközelítési módot jelent a filozófusok és az igazság keresői által valaha tárgyalt legfontosabb kérdésekhez: a Lét és a nemlét, az Egy és a sok, az Abszolút és a relatív.
A nem-valóvalóság (Advaitavada) ezen Útja választ ad a látszólag racionális kételyekre és ellentmondásokra, amelyek mind a filozófia, mind a tudomány területén megfogalmazódnak, amely napjainkban egy olyan állandó vagy törvény felfedezésére összpontosít, amely a tudományos megismerés minden ágának alapjául szolgál.
Miután felismerte a Hagyomány egységét, amely az Egészet tekinti (ahogy Platón mondaná), Raffaello olyan fogalmi módszertannal fejezi ki magát, amely jól illeszkedik a modern elme befogadóképességéhez. Lehetővé teszi olvasói számára, hogy mind tudati, mind fogalmi szinten elmélyítsék megértésüket a legnehezebbnek mondható metafizikai látomásokról. Miután bejárta a „támasz és kapcsolat nélküli Ösvényt” (Asparsavada), a tudás fényébe hozza a megvalósításhoz vezető legmerészebb utak alapvető valóságait, amelyeket valaha a legnagyobb gondolkodók és filozófusok Kelet és Nyugatról egyaránt hirdettek.
A Gauḍapada által kifejtett „Nem-generáció Ösvénye” (Ajativada) világossá teszi, hogy a legfelsőbb Lény tiszta aktualitás, amely kizár minden sokféleséget, minden kettősséget és minden ontológiai egységet, valamint minden átmenetet a potencialitásból a realitásba. A szövegben ezt a nézetet Parmenidész nézetéhez hasonlítja, aki számára a Lét van és nem válik: egység és aktualitás, örökkévaló, és nem függ sem születéstől (ajati), sem haláltól.
A Sankara által bemutatott Advaita Vedanta (Nem-dualitás) a matematika birodalmán túli Egységet, egy „Nem-kettőt” vizionál, amely nem növekszik, és amely minden kapcsolat (asparsa) nélkül áll. Ez a metafizikai, nem-duális Egység Platón Egyetlen Jójához vagy Legfőbb Jójához és Plótinosz Egyetlenjéhez hasonlítható.
A szöveg utalásokat tesz mind az Upaniṣadokra, mind azoknak a filozófusoknak a legvilágosabb passzusaira, akik a legszorosabb kapcsolatban állnak az ókori görögországi szent misztériumok beavató hagyományával.
Orfeusztól Püthagoraszig, Platóntól Plótinoszig a metafizikai egység látomását mindig is reflektálták és továbbadták. Mivel ezek a tanítások lényünk tudatát is érintik, beszélhetünk a megvalósítás nyugati metafizikájáról, és ebben a kötetben Raffaello kiemeli és megeleveníti ezt a mindig jelenlévő Philosophia Perennis-t, és arra ösztönöz, hogy ténylegesen megvalósítsuk.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)