Olvasói vélemények
Összegzés:John Rawls könyvét úgy tárgyalják, mint egy jelentős, de hibás felfedezést arról, hogy a különböző népek hogyan élhetnek békésen egymás mellett. A könyv a filozófiai gondolatokat a nemzetközi kapcsolatokról szóló kommentárokkal ötvözi, Rawls korábbi műveire támaszkodva. Bár értékes meglátásokat és reményt nyújt a jövőre nézve, sok olvasó nehezen emészthetőnek, néha homályosnak és időnként elavultnak találja a kortárs globális kérdések megközelítését.
Előnyök:A könyv érdekes betekintést nyújt a multikulturális együttműködésbe, útravalót nyújt a jövő nemzetközi kapcsolataihoz, és ajánlott a politikatudományt tanulóknak. Több olvasó értékeli a tartalom minőségét és a szándékolt mélységet, és azt sugallja, hogy Rawls politikai filozófiájának megértéséhez kötelező olvasmány. Jó állapotban van a főiskolai kurzusok számára, és nagyra értékelik, hogy kibővíti Rawls korábbi elméleteit.
Hátrányok:Számos kritika bírálja a könyvet, hogy nehezen olvasható, és hiányzik belőle Rawls korábbi műveinek világossága és hatása. Egyes olvasók szerint homályos a „népek” fogalmának meghatározása, és figyelmen kívül hagyja az olyan sürgető kortárs kérdéseket, mint az éghajlatváltozás. Sokan úgy vélik, hogy a könyv túlságosan idealista, és nem foglalkozik hatékonyan a globális társadalmak tényleges kormányzásának és sokszínűségének összetettségével.
(15 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Law of Peoples: With the Idea of Public Reason Revisited""
Könyv tartalma:
Ez a könyv két részből áll: az először 1997-ben megjelent "A közerkölcs eszméjének felülvizsgálata" című esszéből, valamint "A népek joga" című írásból, amely egy 1993-ban megjelent, sokkal rövidebb, azonos című cikk jelentős átdolgozása. Ezek együttesen John Rawls több mint ötvenéves, a liberalizmusról és korunk néhány legégetőbb problémájáról szóló elmélkedésének csúcspontját jelentik.
A "The Idea of Public Reason Revisited" (A nyilvános ész eszméjének felülvizsgálata) elmagyarázza, hogy a politikai liberalizmusban (1993) először tárgyalt fogalom, a nyilvános ész korlátozása miért olyan, amelyet a vallásos és nem vallásos átfogó nézetek képviselői egyaránt ésszerűen támogathatnak. Ez Rawls legrészletesebb beszámolója arról, hogy a liberális politikai koncepción alapuló modern alkotmányos demokráciát hogyan tekinthetik és tekintenék legitimnek azok az értelmes polgárok, akik vallási, filozófiai vagy erkölcsi okokból nem fogadják el a liberális átfogó doktrínát - mint például Kant vagy Mill, vagy Rawls saját "igazságossága mint méltányosság", amelyet A Theory of Justice (1971) című könyvében mutatott be.
A Népek törvénye kiterjeszti a társadalmi szerződés eszméjét a Népek társadalmára, és meghatározza azokat az általános elveket, amelyeket mind a liberális, mind a nem liberális társadalmak elfogadhatnak és el is kell fogadniuk egymás iránti viselkedésük szabályozásának mércéjeként. Különösen fontos különbséget tesz az alapvető emberi jogok és a liberális alkotmányos demokrácia minden egyes polgárának jogai között. Megvizsgálja, hogy egy ilyen társadalom milyen feltételek mellett folytathat megfelelő módon háborút egy "törvényen kívüli társadalom" ellen, és megvitatja, hogy milyen erkölcsi alapon lehet segítséget nyújtani a kedvezőtlen politikai és gazdasági körülmények által megterhelt nem liberális társadalmaknak.
