A pénz-összeesküvés: A valuta varázsló, irányító és manipuláló hatalmának története

Olvasói vélemények

A Fredrick Kaufman által írt „Money Plot” kritikái elismerően nyilatkoznak a pénz történelmi és fogalmi alapjainak eredeti és éleslátó feltárásáról, kiemelve a pénz kapcsolatát a bizalommal, a mitológiával és a társadalmi rituálékkal. Míg a könyvet általában informatívnak és lebilincselőnek tartják, egyes olvasók úgy vélik, hogy a modern gazdasági kérdések tekintetében nem elég mélyreható, és nem érdekli a pénz jövőjére vonatkozó gyakorlati meglátások bemutatása.

⬤ Eredeti és éleslátó megközelítés a pénz történetéről
⬤ lebilincselő elbeszélés
⬤ jól megalapozott történelmi hivatkozások
⬤ tanulságos összefüggések a pénz, a bizalom és a társadalmi struktúrák között
⬤ közérthető írásmód
⬤ élvezetes olvasmány.

⬤ Korlátozott betekintés a modern bankrendszerbe és a gazdasági egyenlőtlenségekbe
⬤ nincs elég mélység a gazdasági háttérrel rendelkező olvasók számára
⬤ némi redundancia és az emberi tartalom hiánya
⬤ nem kínál jövőbeli pályát a pénz számára a digitális korszakban.

(7 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Money Plot: A History of Currency's Power to Enchant, Control, and Manipulate

Könyv tartalma:

Félig mese, félig kiáltvány, ez a briliáns új megközelítés a készpénz ősi fogalmáról feltárja annak páratlan képességét, hogy hatalmat adjon és magával ragadjon minket.

Frederick Kaufman a pénz bonyolult történetét járja körül, kezdve a legkorábbi mítoszokkal, egészen a Wall Street zűrzavaros mai tetteiig. Útközben feltárja a pénzzel és a kereskedelmi kultúrával régóta összefüggő allegorikus cselekményeket, raktári karaktereket és sztereotip metaforákat, a melanéziai kereskedelmi rituáléktól kezdve a globális kereskedelemmel szembesülő középkori egyházi személyek dogmáján át a merkantilizmus és a gyarmati terjeszkedés racionalitásáig és az amerikai dollár 1971-es aranyról való leválasztásáig.

A The Money Plot olyan eszközt kínál, amellyel átlátunk a modern bank- és pénzügyek homályán, és megmutatja, hogy a gazdasági egyenlőtlenségre adott szokásos indokok - a piaci erők neoliberális evangéliuma - a dollárhoz, euróhoz és jüanhoz hasonlóan az emberek által kialakított struktúrákon alapulnak. Rávilágít az egy százalék azon erőfeszítéseire, hogy az őket előnyben részesítő pénzkultúrát az általuk egyre inkább maguk által meghatározott határokon belül tartsák. Kaufman pedig arra figyelmeztet, hogy ha nem ismerjük fel, mi folyik itt, akkor fennáll annak a veszélye, hogy mi magunk is bábukká és héjakká válunk, mások pénzévé válunk.